Századok – 1880

Könyvismertetések (Név nélkül vagy álnéven.) - Temesvári Pelbárt élete és munkái írta Szilády Áron 174

174 .TÖRTÉNETI IRODALOM. 174 Mária Terézia már 1754. évben ily jellemző határozatot irt egy hasonló tárgyú felterjesztésre : der metropolit kan nicht vor ihr caput noch wie die raizen sagen vor ihr bruckben angesehen werden. (A metropolita sem fejüknek, sem mint a ráczok mondják, hidjuknak nem tekinthető.) Daczára ennek a metropolita azon ürügy alatt, mintha a szerbek világi érdekeit csak támogató ajánlatával terjesztené fel, ismételve beavatkozott a polgári közigazgatás teendőibe. A régi igények, a régi pör újra föléledt. A metropolitáboz ugyan 1778. év april 25-én kir. leirat érkezett, mely neki az ily ajánlásokat megtiltja, auch solle er füiohin kein derlei, ihm keineswegs gebührendes Vorrecht anzumassen sich gelüsten lassen. Az udvari hatóságok oda útasítattak, hogy mindazon folyamodványokat, melyeket a metropolita mint caput nationis in saecularibus fog ajánlani, az illető helyek kitörlésével adják a kérvényezőknek vissza. A metropolitára nézve szigorúbb rendszabályok helyeztettek kilátásba, és értésére adatott, hogy ha újra is caput nationis módjára fogna fellépni, 4000 ezer forintból álló évi nyugdija meg fog szünteltetni, sőt keményebb eszközökkel is az őt illető határokba fog kény szerítetni. A metropolita még most sem engedett, és 1779. márczius 2-án mintegy küzdtérre lép ki azon kir. leirat ellen, mely hatáskörét egyedül az egyházi ügyekre szoritá ; felterjesztésében Leopold 1691. évi kiváltságlevelére támaszkodik mely azt mondja: ut omnes ab Archi-Episcopo, tamquam capite suo ecclesiastico, tam in Spiritualibus quam Secularibus dependeant. Időközben az udvari hatóságok közösen átvizsgálták az 177 7. évben keletkezett Regulamentumot, mely kivált az illír udvari bizottság feloszlatása után lényeges módosítást tett szükségessé. A közös értekezés eredménye a Eescriptum Declaratorium Illyricae Nationis, vagy az úgynevezett Erlaeuterungsrescript volt, mely 1779.julius 16-án kelt, és a szerb ügyekben legújabb időkig irányadó maradt. PESTY FRIGYES. Temesvári Pelbárt élete és munkái. írta Szilády Áron. Kiadja a M. T. Akadémia Irodalomtörténeti bizottsága. Budapest, 1880. 8-adr. 8 és 135. Egy czimképpel. E munka hosszas beható s a legapróbb részletekre is kiterjedő tanulmány eredménye. Midőn szerzője 1876. dec. 15-én mint rendes tagsági székfoglalót felolvasta, már akkor mindenfelé nagy figyelmet ébresztek. A hallgatók közül olyanok, mint Ipolyi, kik tudták appreciálni azt az igen kiterjedt és fáradságos