Századok – 1880

Értekezések - PESTI FRIGYES: Schwicker: Politische Gesch. der Serben czímű ismertetése - I. 168

172 .TÖRTÉNETI IRODALOM. 172 kedvezményekben részesültek, nem az alkotmány sértése, mely a szerb kiváltságokban találja eredetét. A szerbeknek Bécsben külön udvari hatóságuk volt az úgynevezett Hofdeputation. Már ez az egy tény lehetetlenné tette e nép polgári egyenjogúságát az ország más polgáraival. A nevezett udvari bizottság, különben a szerbek kiváltságolt állásának folytonos pártfogója, még sem állhatta meg, hogy a privilégiumok egy józan közigazgatás feltételeivel semmikép össze nem egyeztethető pontjait ne módosítsa. Felsőbb rendeletre arra is fordítá igyekezetét, hogy a sok szabályzatok ellenmondásain keresztül oly közigazgatási tervet készítsen, mely állandó rendszer maradhasson. A bizottság ily munkálattal elkészült ugyan, de kihirdetése a szerbek közt csak elégületlenséget szült. Ez időben a magyar udvari kanczellária is felszólalt a királynénál az illir udvari bizottság ellen, melynek felesleges, sőt káros volta már alig szorult bizonyításra. A királyné 177 7. deczember 2-án feloszlatta az illir udvari bizottságot, a melynek teendői ennek következtében a magyar udvari kanczelláriára, illetőleg az udvari haditanács, vagy a Bánság ügyeinek élén álló udvari hatóságra mentek át. Jellemzetes szokása a szerb főnököknek hogy czimeik közé gyakran olyanokat is vesznek fel, melyek őket semmikép nem illetik, de melyekből utóbb, ha észrevétlenül eltüretnek, nagyon tényleges jogokat hajlandók formálni. Már Csernovics, az 1706. év junius 16-án a fejedelemhez intézett kérvényben magát a ráczok, ruthenek, és oláhok érsekének és patriarchának nevezi, és ugyan akkor elsorolja azon országokat, melyekben az ő állítása szerint az egyházi és politikai törvényhatóság a szerbek fölött őt illeti. Ezek nevezetesen Magyarország, és abban Szatmár, Varasd és Belovár kerülete, Horvátország és tengerpartjai, a likai és korbáviai kerület, a károlyvárosi határvidék, Zrinopol, Slavonia, Erdély (!) és végre az örökös tartományok : Oláhország (!) Moldova (!) Illiria, Mösia stb. Sehwieker munkájában felvilágosítást vártunk azon, általunk más helyen felhozott tényre, hogy Csernovics Arzén két, 1706. évben kelt kir. rendelet által érseki hatalmától és czimétől megfosztatván, a görög keleti vallásúak a rom. kath. püspököknek rendeltettek alá.*) Ez adat a bécsi pénzügyi ministerium levéltárából van merítve, de Sehwieker azt sem meg nem erősíti, sem meg nem czáfolja, és így ez a bécsi udvari körökben legfeljebb is pillanatnyi ingadozást jelezhet, mert a patriarcha kérvényére 1706. augusztus 7-én adott királyi válasz a szerbek *) A szördnyi bánság története I. 364. lap.