Századok – 1880

Értekezések - DEÁK FARKAS: Wesselényi Anna imádságos könyve 1606-ból 164

164 KÜLÖNFÉLÉK. Ennyit mond az oklevél; már most szóljunk még egy-két szót felőle. Eldöntésre vár az a kérdés, vájjon a »Zewles« név alatt a mai Nagy-Szőlős vagy a tőle nyugatra fekvő Szőlős-Vég-Ar dó értendő-e, melynek szintén van érdekes falfestményekkel biró, a XIV. vagy XV-ik századból való temploma. Összevetve a körülményeket, nem hisszük hogy csalódnánk, mikor a »Zewles« nevezet alatt a mai Nagy-Szőlőst értjük, s a szóban forgó oklevél adatait a mai Nagy-Szőlősre vonatkoztatjuk. Végre még az oklevél koráról egy-két szót. A codex, mely­nek az 205-ik levelét foglalja el, datálva nincs ; Írásának jellege azonban a XV. század első felére vall. Erre mutat nemkülönben az is, hogy a közlött datált oklevelek 1412—1419. évekből valók; vagyis az illető másoló azokat nem sokkal keltök után jegyzette föl »pro memoria« codexében; s minthogy 1419-ben a codex utolsó oklevelében Péter említtetik szőlősi plébános gyanánt, nem alap­talan egészen a föltevés, hogy az oklevelünkben említett »Johannes litteratus« szőlősi plébános e Péternek elődje volt, feltéve termé­szetesen hogy a codex némi korrendben közli a szőlősi okle­velek t; ez esetben épen szóban forgó oklevelünk volna a szőlősi csoportban a legrégibb oklevél, mint a Szőlősre vonatkozó okle­velek legelseje. Ha ez így áll, akkor Gáspár festő virágzása ko­rául a tizenötödik század első vagy második évtizedét nyernők. De ha az oklevelünkben előforduló János plébános az 1419-ben em­lített Péternek utódja volt is, festőnk koráúl még mindig a XV-ik század első felét nyerjük. Bár magában véve ez egy adat csak mozaik-szem az egész­hez, képzőművészeink teljes sorának ismeréséhez, de azt hiszszük alig van néhány ennél régibb művészünk, kinek létezéséről s működéséről ily positiv bizonyítékot tudnánk felmutatni. DR. FEJÉRPATAKY L. WESSELÉNYI ANNA IMÁDSÁGOS KÖNYVE 160G-BÓL. Az erdélyi muzeum kézirat gyűjteményéből Szilágyi Sán­dor tiszt, barátom egy érdekes imádságos könyvet1 ) adott át ne­kem, melyet nagy gyönyörűséggel olvastam el. Nem csak azért tetszett nékem e könyv hogy az a müveit elméjű és kegyes szívű özv. Csáky Istvánné Wesselényi Annáé volt, kinek személyével oly sok év óta foglalkozom s kinek tőlem telhetőleg élettörténe-Nem я közönse'ges imádságos könyvek — mint inkább я/, asketikai gyakorlatok fajából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom