Századok – 1880
Értekezések - THALY KÁLMÁN: Dunántúli hadjárat 1707-ben - VI. 118
THAL Y KÁLMÁNTÓL. 157 gal oly serényen fogá a dolgot, hogy febr. 16-kán már foglyúl viteté Nyitra-várába, saját liadvonalai mögül, tavalyi dunántúli egyik ellenfelét, a büszke — gr. Starhemberg Miksa cs. altábornagyot. Azonban, ez már tárgyunkon túlmenne. Hagyjuk tebát e helyütt abba, — inkább vessünk befejezésül a lefolyt 1707-iki hadjáratra némi rövid visszapillantást. * * * Midőn Bottyán tábornok 1706. decemberben a dunántúli vezényletet átvette, a Rábán fölüli tartomány ellenség kezében vala; s midőn 1707 végén a parancsnokságot utódjának átadá: az országrész egész a sopronyi és lajtai védvonalokig Rákóczit uralá. Átvett egy bomladozó félben levő kisebb hadsereget, s átadott egy harczokban edzett, fegyelemhez szoktatott nagyobbat. Kőszeget, Szombathelyt, — az északnyúgoti részek e két igen jelentékeny pontját — elfoglalta s megtartá ; bevette Győr kiilerősségét is, bevett styriai várakat, sánczokat, ezeket azonban természetszerűleg meg nem tartliatá. Ostromágyúk hiányában nagyobb erősségeket el nem foglalhatott: de megvédett mindent, a mi magyar kézben volt. Simontornya, Palota, sőt még a regényes lovagvár Csobáncz is mily győzelmesen verték vissza a németek rohamait ! A kis Csíkvárt ugyan, Rabutínnak kemény ágyúzása után pusztán hagyá őrsége: de azután ismétmegszállá, s újból megerősítvén, az év végén is bírta. Mikor Rabutin téli hadjáratát megkezdé : tudjuk, hogy a Dunántúlnak megtartása felől magok a főbb kurucz vezérek — különösen Eszterházy — már-már kétségbeestek, és csak a hadjék (kemény, viharos tél volt !), hogy eddig is helyben vannak : mert csak az híre is az rendotlense'gnek — ki már az parasztok között is köz — okot adna az ellenség próbájának. Az ellenség eonstitutiójárúl bizonyossat nem tudnak, „azt mondják'' egész reportuma Andrási uramnak ; valamint mondják : mindent hiszen, és maga confundálja magát. . . Bottyán már általgyütt ; Andrásit általkiildöm, Bottyánt teszem itt helyében, — talán megbáltáz az magahitt tisztekben /« (Tréfás czélzat Bottyánnak aranyozott ezüstbaltájára a melylyel csatáiban vezényelni szokott. Archívum Rákócziamim, Г. oszt. V. köt. 528—529 1.)