Századok – 1880

Értekezések - PAULER GYULA: Lebedia Etelköz Millenarium. - I. 1

MILLENAHIUM. И s annak fekvését a császár akkép határozza meg, hogy ott a Szeret, a Prat, a Trullos vagyis Dniester folynak. Emliti még a Kubu'és Baruchot, melyeket — véleményem szerint — Szabó Károly helyesen magyaraz a Bug és Dnieperre, l) de azok az új haza meghatározására kevésbé fontosak, kivált ha tisztában vagyunk azzal, hogy az a Dniepernek jobb, vagyis nyugori partján keresendő. Ez új hazát legtöbb irónk — véleményem szerint — kelleténél kisebbnek tartja.2

) Rendesen csak a mai Moldvára, Bessarábiára, legfeljebb még a fekete tenger partjaira az Ingulig vagy Dnieperig, szorítják. Azonban, már magában véve valószínűtlen, hogy egy a Duieperen — mint látni fogjuk — Kiev táján átkelő nemzet, a mai kievi és podoliai helytartóságok délnyugoti, illetőleg délkeleti, buja legelőkkel bővelkedő földjét elhagyja, és csak délre tartva, a Fekete tengernek részben mocsáros, részben puszta, kietlen, nyáron forró partjaira szorítkozzék ; és sokkal természetesebb, feltennünk azt, hogy nagyszámú nomád eleink az egész földet Kiev közelétől egyrészt a Dunáig és a fekete tengerig, másrészt odáig, hol már Moldvának hegyesebb részei kezdődnek, mintegy a Szeretig, elfoglalták, s azon úgy jártak fel és alá, télen a déli részeken, nyáron inkább észak felé, mint az előtt Lebediában. A magyar földnek határait nem ismerjük, de ismerjük a bessenyőkét, kik Etelközben is a magyarok nyomába léptek, és nincs semmi okunk sem feltenni, hogy a bessenyők, kiknek csak egy része lakott az etel közi földön, továbbra terjedtek volna, mint a magyarok, kivált mi dőn a szomszédoknak nevezett szláv népek lakó helyeiben sem. előbb, sem utóbb észrevehető változást nem tapasztalunk. A bessenyők határa pedig esett Konstantinus idejében délfelé */2 napnyira a bolgároktól, még pedig Silistria irányában 3

) ; nyugotra a magyarok felé négy napi járó földre, mi 20 geographiai mérföldnek, körülbelül — a légvonalt véve — a Szeret felső folyásától a Görgényig vagy Marosvásárhelyig levő távolságnak felel meg; *) Akad. Ért. i. h. 123 és kk. 11. 2) Magam is tévedtem a magyarok megtelepedéséről írt ezikkemben (Századok 1877. 488), a hol ezen — főtárgyamra nem tartozó — tárgyról mellesleg véleményt koczkáztattam. 3) Konstantinus C. 3 7. 166. 1. (honni kiadás).