Századok – 1880

Értekezések - PAULER GYULA: Lebedia Etelköz Millenarium. - I. 1

12 LEBEDIA. ETELKÖZ. észak és északuyugot felé pedig Oroszország és az oroszoknak alávetett szlávoktól egy napi járó földre. Oroszország akkor e földön Kiev volt, majdnem végpontja az orosz hatalomnak. Belgorod, Perejeszlavl, Vaszilkov, az oroszbessenyő harczoknak e kiváló pontjai, a határ közvetlen szomszédságában feküdtek és még a XI. században 1007-ben is, midőn az orosz hatalom már nagyra nőtt, querfurti Brúnónak Kievből csak két napi ut kellett, hogy a bessenyők földére érjen.*) A bessenyők szláv szomszédjai gyanánt említi Konstantin a dervleninokat, vagyis drevanokat, kik Kievtől nyugotra a Pripetz vidékén laktak, a lenzeninok és ultiniuokat, kiket a luticsok és ulicsokra magyaráznak és a Bug és Dniester felső vidékeire helyeznek.2) Igaznak kell tehát ismernünk — nagyjában — Szabó Károly észrevételét, hogy az ezen vidéken lévő Értem nevü bessenyők tartományát, »a Dnieper és Marmarosi havasok közt, a Szeret, Prut, Dnieszter és Búg folyók felső részeire kell helyeznünk.« 3) És ha már most tekintetbe vesszük, hogy a lovas magyarok, vagy bessenyők a marmarosi havasok és azok kiágazásai közé nehezen nyomúltak : a bessenyő, vagyis korábbi magyar határnak körülbelül azon vonalat képzelhetjük, mely Kaminiectől, a Dniester mellől, a lengyel történetben oly hires Baron, Braclawon át a Ros folyamig megy, és annak mentében kevéssel Kiev alatt a Dniepert éri. Etelköznek északi része tehát a mai Galicziától keletre, s a Dniesztertől északra esett ; magában foglalhatta Podolia délkeleti, Kiev délnyugati részét, Moldva lapályos vidékeit a Szerettől keletre, Bessarábiát és Khersont, de valószínűnek tartom, hogy a nagy kanyarúlatnál, melyet a Dnieper kelet felé tesz, nem ért a folyóig, mert a magyarok bizonyosan nem igyekeztek a bessenyők közvetlen szomszédságába jutni. S így talán a jekaterinoszlavi helytartóságnak a Dnieper nyugoti partján fekvő részét Etelközből kivehetjük. E föld, Konstantinusnak határozott tudósítása szerint, az Árpádkori Új Okmánytár I. 16. 2) Constantinus i. h. 166. 1. Safarik Slawische Alterthümer II. 113. 131. Karamsin i. h. I. 28. s) I. h. 102.