Századok – 1879

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.

145 napig a kitűnőbb kútfőmunkák színvonalán állanak. Igen jelentékeny a hadtudományi gyűjtemény, továbbá a különböző XVI— XVIlI-ik századi dissertatiok, melyek 4-ed rétben körülbelül 100 vastag kötetet tesznek ki. Ezeknek nagy része magyarországi vonatkozású s hazánk XVI—XVIII-ik századi külföldi iskolázásához nagybecsű adalékokat szolgáltat. Kivánatos volna ismertetésük, mi által számos ismeretlen hazánkfiának neve és munkája jutna felszínre. Latin incunabulum aránylag kevés van a könyvtárban, de a mi van, az nagyrészben az Aldusok hírneves officinájából került ki. A régi magyar könyveket már említettük. Ezeket Szabó Károly nagyérdemű tudósunk »Kégi magyar könyvtár« czímű munkájában már felhasználta. Szóval a könyvtár magában foglalja az össztudomány kiválóbb cimeliáit s nyomtatott catalogusa nagymértékben elősegíti ezek ismeretét. Kéziratokban a könyvtár nem bővelkedik. Ugy látszik ezek gyűjtése nem tartozott az alapító gróf szenvedélyeihez. A mit azonban gyűjtött, azt méltán a cimeliákhoz sorozhatjuk. Első helyen említjük azon latin Tacitus-codexet, mely a rajta levő hollós czímer alapján Mátyás király könyvtárából származik, s melyet az alapító gróf egyik külföldi útjában Zweibrückenben vásárolt meg könyvtára szamára. E codex a XV. században ívrétű hártyán van kiállítva s az egyszerűbb Corvincodexek közé tartozik. Kötése egykorú préselt barna bőr, vágása arany. Egy rajta levő feljegyzés szerint, egykor Beatus Rhenanusé volt, ki azt 1518-ban Spiegelius Jakab jogi tanácsostól kapta ajándékba. A czímlap felső lapszélén ezeket olvassuk: »Beati Rhenani sumnecmuto dominum. Ex dono Jacobi Spiege -Iii Iure consulti An. sal. M. D. XVIII.«, és az alsón: »Hic liber sumtus est ex bibliotheca Budensi iussu impensisque Mathie Corviui Hungáriáé Bohemiaeque Regis emtus.« — E feljegyzések adalékot nyújtanak a codex vándorlási történetéhez. A codex különben irodalmunkban többször volt ismertetve. Tüzetesen tárgyalta : Kovács Martiny Mihály : Fragmenta Rei Litterariae czímű munkájában. Nevezetes benne az, hogy Mátyás király czimere a boritéktáblákon egészen szokatlan alakban jön elő. Ott tudniillik, hol rendszeresen a tábla közepén a magyarországi pólyák és a cseh oroszlán szoktak előfordulni, egy nagyobb gyűrűs hollót találunk, mely a paizsot egymaga kitölti. E hollót mi későbbinek s az eredeti pólyás és oroszlános czímer fölé préseltnek tartjuk, annál is inkább, mert a régi czímerből a kettős farkú cseh oroszlán még most is határozottan kivehető. E feliilpréselt holló azonban legkevésbé sem praejudicál a Corvin-codex valódiságának; melyet belső czimere alapján a Corvinának vindikálunk. Századok. 1879. VIII. füzet. ]Ü