Századok – 1879

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.

146 Magyar nyelvemléki becsénél fogva figyelmet érdemel a Teleki-codeot, melyet Sepsi-Szentgyörgyi Ferencz 1525. 26. 30. és 31-ben másolt s a gróf Teleki-thekának egyetlen egy magyar codexe. Szent leczkéket, imádságokat és szentekről való ájtatos olvasmányokat tartalmaz s ekkorig még kiadatlan1). Mint értesülünk, a codexet a báró Kemény Zsigmond szépirodalmi és mivelődés-történeti társaság szándékozik kiadni kellő tudományos aparatussal. Fényes kiállítású latin hártya-codexben birja a könyvtár Aeneas Sylviusnak levelezéseit és »História Boliemiae« czímü munkáját. A codex firenzei ízlésben készült, s ívrétben 332 levélből áll. Czimlapját arabeszkes diszkeret szegélyezi be, mely az alsó lapszélben ismeretlen czimert mutat fel. A levelek legnagyobbrészt külföldi fejedelmekhez vannak intézve, bennök a magyarországi viszonyokra többször történik hivatkozás, de magyar királyokhoz, főpapokhoz vagy főurakhoz intézett levél nincs a codexben egyetlenegy is.Mégis tekintve azon viszonyt, mely Aeneas Sylviust hazánk korabeli vezérférfiaihoz fűzte, kívánatos volna, hogy a codex más kiadásokkal összeliasonlittassék s az eltérések megállapittassanak. Még egy XIV. századi latin biblia-codexet kell kiemelnünk, mely 8-ad rétben, vékony szűzhártyán alig látható góth betűkkel van irva s igen csinos miniaturekkel ékeskedik, s ezzel a codexek ismertetését befejezzük. Mielőtt azonban bucsut mondanánk e könyvtárnak, szabadjon a szakférfiak figyelmét a következő körülményre felhívnunk : A könyvtári helyiség számos arczképei között, melyek a falakat diszitik s Erdély nevezetesebb férfiainak és asszonyainak vonásait tüntetik fel, ott találjuk Mátyás király arczképét is, és podig eddig ismert arczképeitől eltérően, szakállosan festve. Kazinczy Ferencz azt irja erről,2) hogy a boldogemlékü »Cancella.rius ezt Strassburgban a Prof. Schöflin bibliothekájában függőről másoltatta vala és a melynek valósága felett nem lehet kételkedni mert megegyez azon másikkal, melyet a nagy király maga ajándékozott a bécs-ujhelyi magistratusnak.« — Gróf Teleki József a Hunyadyak korában e képről adván Mátyás király aczélmetszetü arczképét, hasonlóképen szakállosan közli azt, S utána igy közlik többen. Legyen szabad erre nézve a következőket megjegyeznünk : A reánk maradt egykorú pénzeken, érmeken, szobrokon és miniaturképeken Mátyás király mindenhol babérkoszorns fővel és 1) Részletesen ismerteti Toldy : A. M. Nemzeti Irodalomtörténet II. kötetében 44. 1. 2) Tud. gyűjt, 1817. VII. 6. 1.