Századok – 1879

Értekezések - Dr. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ: Torma József oklevelészeti naptára ism.690

692 történeti irodalom. szerző fiának volt szánva. Fejtegetései tehát nem emelkednek azon magasságig, melyen Knauz áll ; hanem szabatosabbak, világosabbak , s bizonyos közvetlenség vonúl át rajtok, mintha a szerző egyenesen hozzánk beszélne, nekünk magyarázna. Lesznek kétségtelenül, kik Torma fejtegetéseit Knauz után szegényeseknek, egyszerűeknek találják ; de minden művet a szerző álláspontja s a czél szerint kell megítélnünk, melyet művével el akar érni. Az előszóban olvassuk e mondatot : »a bevezető szöveg nem is akart lenni tudományos értekezés a kortan elméletéről, hanem csupán utasítás a munka főtárgyát tevő táblák használatára ; épen úgy, mint a hogy a logarithmus táblák előbeszédei nem mennyiségtani szakmunkák, hanem csak utasítások a táblák használatára.« Ily szempontból véve, a magyarázó szöveg teljesen megfelel czéljának. Nem vehetjük sorba az »Altalános utasítások« minden fejezetét; csak annyit mondunk, hogy e rövid szakaszokból gyakran könnyebben és gyorsabban megértjük a bonyolódott kortani kérdéseket, mint Knauz hosszú fejezeteiből, melyeknek nehézkessége néha a fonalat veszteti el velünk. Torma magyarázó szövegének főelőnyét, az érthetőséget, kellőkép kiemelvén, szólanunk kell egyes hiányairól is. Mindenek előtt nagy, igen nagy hiány a holdnaptárnak csaknem teljes mellőzése. Az epacta, intercalate lunae, numerus aureus még nem elégségesek holdnaptár szerinti dátumok megoldására. Kezünk előtt van pl. Szolimán török császárnak »1551. novilunium Julii« kelt levele, melylyel az erdélyieket meginti, hogy Izabellához ragaszkodjanak; ugyancsak neki 1551 »luna Julii« kelt levele.*) Mindkét levél igen közelről érdekli hazánkat, s dátumát Torma calendariuma segélyével még sem lehet megoldani ; mert semmit sem olvasunk az embolismus, saltus lunae, reguläres lunares men si um stb. szükséges adatairól. A naptár 11-ik fejezete a concurrens-ekről szól, s ezt mondja róluk : »Az okmányok kelteiben = datumaiban a concurrensek a hét napjainak mintegy őreiül szolgáltak, és a napkörrel megegyezők valának, azaz concurráltak, s innen nyerték nevöket is. Hét számból állottak. A napkör 1 -ső számával kezdődnek, de szökő évben egy számot ezek is mindig átszöknek, s ezért a napkör 5-ik évében már nem az 5-ik, hanem a 6-ik concurrens járja.« Nem hiszszük, hogy valaki e magyarázat után tisztában lenne azzal, mi a concurrens. Az egész magyarázat helyett, mely értelmetlen, ennek kellene állnia : »A concurrensek azt jelölik, melyik napra esik valamely évben márt. 24-ike; egy Perquilien. Kor. Gall. comment. Lugd. 1625. 818., 819.