Századok – 1879

Értekezések - HUNFALVY PÁL: Bolla Márton és Éder Károly meg az oláh incolatus. - III.668

(.70 holla márton és éder károly a mint a földet befoglalják egész Halmágyig. A Borza név, mint terra, a szélesebbre vett Bárczciság, melyben még 1211-ben Brassó városáról nincsen szó ; mint »aqua« pedig a mai Boza (Bodza, Bozza) folyó. Ez a nagy vidék is üres és lakatlan, midőn oda adja a király a vitézeknek. 1213-ban Vilmos erdélyi püspök a rendnek a tizedet engedi által a vidéknek minden leendő lakosától, kivéve ha magyarok vagy székelyek költöznének oda, mert az azoktól való tizedet magának tartja meg. A német megszállók a tizedet nem a püspöknek, hanem saját plébánusaiknak fizetvén, azokkal tehát nem gondol a püspök : de a magyarok és székelyek tizede őt illeti meg. Itt van a székelyek legelső okleveles megemlítése ; az 1213 előtti korban nem került még elő a nevök. 1222-ben András király ismétli az 1211-ki adományt, sőt megbővííi új adománynyal. Az első adománynak határai ugyanazok, de Kruz-burg (Kereszt-vár, a mai Ny én helységben) járul hozzá, melyet a vitézek újonnan építettek volt (quod Castrum fratres praedict ide novo construxerunt). A régi adományba a rendet Fatalet királyi pristaldus (poroszló) iktatja be, a ki a határokat bejárván, a területet Mihály vajda meghagyására adja át (qui praedictam terram perambulavit et eam ad verbum Michaelis woyvodae certis metis consignatam ipsis assignavit). De az uj adományba, mely a Keresztvár földjétől a prodnikok végéig, s a Boza folyó fejétől a Dunáig terjed, Ypochz, (Ypolyt?) bán iktatja be a rendet, mint pristaldus (cujus donationis post modum factae a Nobis fratribus memoratis pristaldum dedimus Ypochz banuin). Az első vagy régi adomány Erdő-elvben van, melynek vajdája Mihály ; az új adomány a Boza folyó mentiben J) Nyén, Kreutzburg ein ungarisches Dorf von 45 Häusern, mit einer reform. Pfarre. Nicht weit davon, oder vielleicht auf der Stelle, wo das Dorf jetzt steht, ist die alte von den deutschen Rittern erbaute Burg Cruc-burg gestanden, woher der Ort bis heute von den benachbarten Sachsen in Tartlau Kreuzburg genannt wird. L. Jos. Marienburg, Geographie des Grossf. Siebürgens. II. Band Hermanstadt 1813. A 17. lapon. — Kollerfy Mihály a Magy. Kor. országiinak Helységnévtára (Budapest, 1877.) a 623. lapján ezt mondja: Nyén Kreutzburg, ház 518, lakos 2046, kik helvét és görög n. e. vallásúak.