Századok – 1879

Értekezések - B. NYÁRY ALBERT: Magyar családélet és háztartás b. Radvánszkytól ismertetés.428

/ 430 történeti irodalom. számos jeles író cultur-történelemnek nevezi, holott ez amannak csak egyik lényeges kiegészítő részét képezi. Citrario az említett történelmi irány mintaszerzője annak Economia politico, czímet ad. Mi nevezzük el azt a nemzeti állapotok történelmének. A mi a történelmi adatoknak ily magasabb értelemben vett indokoló, összehasonlító gyakorlati alkalmazását illeti, erre hazánkban legelsőbben e század elején Schwartner Márton Magyarország statisticájában találunk. — Schwartner, e módszere által kétségkívül többet használt nemzetünk életképessége hitelének emelésére a külföldön, mint ő előtte valamennyi hazai írónk s utána is csak igen kevesen. Mindamellett Schwartner e módszere történelmi irodalmunkban irányt nem teremtett. Szórványosan alkalmazott történeti adatai, mint mellékes jegyzetek alkalmazva, vaskos munkájában — úgy szólván — elvesznek, s alárendelt alkalmazásuk által háttérbe szorűlnak. Egyébként is említett tudósunk történeti adatai csekély kivétellel csupán a mindenkitől ismertekre szorítkoznak, melyek sem új ingert, sem érdekeltséget magok iránt föl nem ébreszthettek. A legelső magyar nemzeti társadalmi culturszempontjából írt munka, Csaplovics Jánostól 1830-ban »Ungern's Vorzeit und Gegenwart« czímmel jelent meg. Ezt követték 1859-ben »Magyarország művelődésének története« Kerékgyártó Arpádtól s a hatvanas évek elején Kőváry László : »A magyar családi és közéleti viseletek és szokások« czimű műve. Csaplovics és Kőváry tárgyuk feladatához képest igen szűk terjedelemmel bírnak; Kerékgyártó tüzetesen, éveken át folytatott tanulmányai gazdagabb eredménnyel bíztattak ; de műve kiadás közben megszakadt. Szerzője belátta, hogy programját a rendelkezésére álló anyaggal keresztül nem viheti. — A magyar közjogi életre vonatkozó forrásokban nem szenvedett hiányt, de a nemzet magán, társadalmi életének viszonyait, mozzanatait és productiv képességének állapotjait a még akkor ismert adatokból alaposan megírni nem lehetett. Ahhoz a politicai-juridicai kútfők és krónikákon kivül még más kútfők is szükségeltettek. De Henszelmann, Ipolyi Arnold, Pulszky Ferencz és Eómer középkori magyar műemlékek tanúlmányozásai még akkoriban nem érték el a tudományos anyagok azon terjedelmét, melylyel mai napság az említett régészeti búvárok dicsekedhetnek. A czéhek ládáiba tudós még addig nem tekintett, hogy azokból hazánk műipari fejlődésének történelmére adatokat merítsen. A régi népdalok és zene még át nem tanúlmányoztattak annyira, hogy azokból őseink indúlataira s hajlamaikra lélektani következtetéseket lehetett volna vonni.. Régi irodalmunk gazdag tárházát Szabó Károly még közre nem bocsátotta.