Századok – 1879

Értekezések - B. NYÁRY ALBERT: Magyar családélet és háztartás b. Radvánszkytól ismertetés.428

történeti irodalom. 431 Az elszórt vidéki műtárgyak, ritkaságok és emlékek megismertetését közvetítő régészeti kiállítások s tárlatok, vidéki múzeumok és régészeti egyletek eszméje még nem fogamzott meg. Nemzeti múzeumuuk sem bír vala még ama szakszerű berendezéssel, s műtárgy gazdagsággal, minővé a legutóbbi tíz évek lefolyása alatt emelkedett. De mindezeken felül elégtelenek voltak maguk az addig ismert írott-emlékek is. Nem hiányoztak tömött levéltárak, de irományaik legnagyobb része illetlenül hevert, a régi számadási könyvek, számlák, adókönyvek s összeírások, jegyzőkönyvek, végrendeletek, különösen pedig a missilisek az inutiliák osztályát képezték. Hameggondolta magát az illető levéltár gondos birtokosa, hogy levéltárát rendezze, vagyis hogy a birtokjogaira s szabadalmaira vonatkozó okmányait chronologiai rendben összecsomagoltassa, ezen fontos actus legtöbbnyire az inutiliák kidobatásával végződött. Pedig az ország közgazdasági viszonyait, gazdasági álladékát, termelő képességét, pénzértékét stb., őseink életszükségleteit és igényeit, a népesedési arányokat és mozgalmakat, az erkölcsök állapotát, a szokásokat, a családi élet belső életét és a társadalmi convenientiákat tartalmazó adatokat ez irományok rejtették és rejtik magokban. Ha az említett iratok átkutatására történetbúváraink kellő időben figyelmet fordítanak vala, nemcsak hogy hazánkról és nemzetünkről táplált számos külföldi balvéleménynek és hibásnézeteknek eleje vétetik ; de már mai napság általános nemzeti állapotaink történetéhez is kész anyaggal rendelkezhetnénk. Igaz ugyan, hogy Engelben, Wagnerben, Cornidesben és Kovachichban oly írókkal dicsekedhetünk, kik magokat mintegy emancipálva koruk szűkkeblű történeti egyoldalúsága alól, tudományos működésök közben műveltségi s közgazdasági adatokat is felszínre hoztak, sőt a hatvanas éveket megelőzőleg már egyes folyóiratok a »Tudományos Gyűjtemény«, »Új Magyar Múzeum«, »Győri fűzetek«, »Budapesti Szemle« és a »M. Történelmi Tár«, valamint nemkülönben a hírlapok is el-elszórva érdekes közleményeket hoztak, de e közlemények szórványos jelenségeik mellett csekély számúak arra, hogy az illető történelmi irány igényeit távolról is kielégíthették volna. Többnyire, mint curiosumok közöltettek volt s valódi teljes értékesítésökre s feldolgoztatásukra senki sem gondolt. Az új forduló korszak 1867. állott be. A Magyar Történelmi Társulatnak jutott az érdem, hogy a magyar történelem új irányát megnyissa. — A társulat feladata fontosságának teljes öntudatában a nemzeti élet belső jelenségeinek, jelesül pedig míveltségi fejlődésének történelmi tanúlmányozására fősúlyt fektetett. Míg vidéki kirándulásain a közhatósági és a magán levéltárak lymbu-30*