Századok – 1879

Értekezések - JAKAB ELEK: A pragmatica sanctio története Erdélyben. - III.413

JAKAB ELEKTŐL. 417 IT. megerősítést kérő fölterjesztése is a megerősítés szövegével együtt a nyomtatásban közkézen forgó 1744. évi III-ik törvényczikkbe, ennek közlését szükségesnek nem látom ; e lielyett néhány megjegyzést teszek az erdélyi alkotmány szempontjából a bevégzett tényre, rámutatva az erdélyi fejedelmi két korszakbeli hódolati eskük s a magyarországi és erdélyi pracmatica sanctioszöveg közötti különbségre. I. Leopold, I. József és III. Károly királyok Erdély fejedelmi székében örökösödési jogára s annak tetszés szerint rendezhetésére II. Apafi lemondása hozatik fel jogalapul, de ez nem törvényes, mert ő nem volt örökös fejedelem s tettleg nem uralkodott ; választás által nyert jog örökséget nem foglal magában, ha pedig tettleg uralkodott volna, a fejedelmi föltételek és eskü tiltották neki az ország elidegenitését. Az 1699-ki karloviczi békekötés sem adhatott ily jogot, mert itt a porta egyébről nem mondhatott le, mint a mit birt, ez a souzerän jog és évi adó, ez Erdélyre nézve a Leopold-hitlevélben körül is volt írva, ezt az ország elismerte s teljesítni kész volt ; de hogy ama béke Erdély törvényeinek legsarkalatosbikát, a fejedelem-választást vagy a székében való örökösödést az ország befolyása nélkül dönthette volna el, e föltevés jogalappal nem bir. Az 1712. Károly fejedelemnek s örököseinek tett hódolati eskü sem ád a nő-ágnak örökösödés-jogot, mert nem hozatott róla törvény és mert a magyar alkotmányban az örökös alatt a fi-ág értetik. Az Arpád-vérből való királyi hölgyek jogán lett magyar királyokat a nemzet szabad választása, Erzsébetet, Zsigmond király leányát, törvény tette atyja örökösévé az uralkodásban. Erdély, mikor a magyar királyok alatt volt, befolyt a királyválasztásra és koronázásba ; mikor önálló fejedelemség volt, ő választotta s igtatta be saját törvényei s szokásai szerint fejedelmeit, föltételeket s esküt szabott elébe, az esküt meg előbb az alkotmányra s azután az ország az ő hűségére. Báthory Zsigmond neje és Bethlen Grábor özvegye törvény és választás útján lettek az uralkodásban örökösök. Az nem lehet, hogy Erdélyt a magyar korona alá visszamenés, ugy a fejedelem következése, mint a király megkoronáztatása alkalmával minden activ jogától megfosztotta volna. A gróf Kornis jelenléte 1713. ápr. 19. a Károly császár jogrend-megállapítása té-