Századok – 1879

Értekezések - JAKAB ELEK: A pragmatica sanctio története Erdélyben. - III.413

418 A PRAGMATIC A. SANCT10 TÖRTÉNETE ERDÉLYBEN. nyén nem jelenti Erdélynek abba beleegyezését, mert ő ezt mint magános, fölhatalmazás nélkül nem tehette, mint cancellárnak utasítása s esküje ellen tennie nem volt szabad. Az 1695. oct. 31. az erd. kk. és rr. által készített cancelláriai esküformában arra voltak kötelezve az illetők, hogy kötelességeikben a törvények és helybenhagyott szokások szerint járnak el ; I. Leopold útasítása 1. pontjában az áll, hogy a cancellár az erd. kk. és rr. jogait és kiváltságait csak tanácsülésben tárgyalhatja, a 2-ikbam hogy a mit a fejedelemnek előterjeszt, elébb a cancellária tanácsában adja elő, ott hozat róla határozatot, a 3-ikban, hogy a cancellária véleményeiben a haza törvényeit és szokásait, jelesen az Approbata Constitutiókat tartja szem előtt.1) Gróf Komis jelenléte Erdély alkotmányát meg nem változtathatta. Az elébb octroyált, az 1722—24-ki országgyűlésen némileg a törvényekhez idomított pragmatica sanctiora nézve is több alkotmányos és formai észrevétel tehető. I. Leopold és I. József részéről a II. Apafi lemondásának az erdélyi törvényhozás elé nem terjesztése, a fejedelemségben való következés és portától elszakadás kérdésének törvény által nem rendezése az alkotmány és jogfolytonosság ellen volt, valamint a Leopold-kitlevélnek törvény alakjában ki nem adása s arra a fejedelemnek meg nem esküvése is. Károly fejedelem megkoronáztatásakor nem ismervén el Erdélynek Magyarországhoz tartozását, uralkodása törvényes alapját maga adta fel, az örökösödés ügyét a magyar király jogczímén nem rendezhette, holott erre megkoronáztatása után a Leopold-hitlevél ûtat nyitott, mert a porta védurasága alól magát elvonó ország 1691. a korona oltalma alá adta magát. Az osztrák örökös-tartományok feletti uralkodói jog és német császárság szintén nem volt nyiltan jogalapul vehető, mert az, mint Magyarország történeti és közjogába ütköző tény, a magyar nemzet jogérzelmét bántotta volna. Az erdélyi fejedelemség jogczímével sem akart élni, mert egész uralkodása alatt annak Magyarországtól elválasztására s örökös tartománynyá tételére törekedett. Ha nem ez lett volna szándéka, mihelyt Apafi meghalt, a fejedelemség kérdését országgyűlés elé x) Az erd. udv. cancell. levéltárában levő eredetiekből.