Századok – 1879
Értekezések - JAKAB ELEK: A pragmatica sanctio története Erdélyben. - III.413
416 A PRAGMATIC A. SANCT10 TÖRTÉNETE ERDÉLYBEN. erre fektette.1 ) В. Bornemisza 1725. titkos tanácsosságot nyert, fia 1727. főispánságot, ő két mezővárosában és három falujában vásárjogot. Jellemző, hogy egy kir. adománya sem volt a kir. könyvekbe beigtatva, sőt Görgény puszta vára s falvai iránti első díszadománylevele máig kiadatlan, oka az lehet, hogy 1754-ben azt megújíttatta. Arany lánczot kapott b. Jósika Imre, Olasz Mihály. 1725. a fejedelem az udv. cancelláriától a megjutalmazandókról kimutatást kivánt ; az belső titkos államtanácsosi, kamara si czímeket s aranylánczczal feldíszítést hozott javaslatba, az elsőre ajánlva: Antalffi János r. kath. püspököt, b. Weselényi Istvánt, gr. Haller Györgyöt, gr. Bethlen Ádámot ; másodikra : gr. Komis Isvánt, b. Kemény Lászlót, gr. Bánffy Györgyöt, gr. Petki Dávidot, gr. Haller Jánost; a harmadikra: gr. Keresztes Mártont és Boér Simont, más kitüntetésre a sok folyamodó közül Bálintith György akkori és Vaszlai János jelenlegi udvari referendáriust ; az alcancellár a maga részére egész alázatossággal b. titk. államtan. méltóságért esedezett. »A cancellária annál inkább ajánlja — így végződik a javaslat — e megjutalmazásokat, mert ez már Magyarországon megtörtént még azon országgyűlés alkalmával, midőn a successio tárgyaltatott, pedig az odavaló nemesség nem elébbvaló az erdélyinél s ezt a kisebb kir. kegyelemben részesülés méltán megszomorítná, mert a successio kimondásában nem előzte meg Magyarország, sőt Erdély ment elől jó példával.«2) E javaslatot egy miniszteri conferentia is magáévá tette; eredményét nem nyomozhattam ki; 1727-ben, midőn a kir. kormányszék tagjai érintett folyamodványukat írták, még függőben volt. Azonban ez adat így is a tett szolgálatokat eléggé igazolja, a kir. kormányszék kérelme s a cancellariai ajánlat pedig ama kor erkölcsi állapotát s uralkodó szellemét valóban kedvezőtlen színben tűnteti fel. Az osztrák uralkodó-ház leányági örökösödéséről költ nyilatkozata Erdélynek, valamint ennek kir. megerősítése magyar fordításban kisebb-nagyobb terjedelemben közölve van az értekezés elején idézett írók művében, be van igtatva az erdélyi kk. és ") Erd, udv. cancell. levéltár, 1735. 59. SZ. -) Erd. mir. cancell. levéltár, 1721. 20. 121. SZ. a.
