Századok – 1879
Értekezések - PAULER GYULA: Szent-István és alkotmánya. - I.1
PAULER GYULÁTÓL. 17 zakkal, a vallás és vallásgyakorlattal foglalkozik, tizenkettő pedig a gyilkosságot, a verekedést, a nőszöktetést, a szolgálóleányokkal való bujálkodást, a feleség elhagyását, a ház felverést és betörést, a gyujtogatást fenyíti, s az özvegyek és árváknak, a személyes szabadságnak megvédéséről gondoskodik.2) Hogy István ezen szent czélokat megvédje, érvényesítse, bizonyosan tőle telhetőleg mindent elkövetett, és kötelességének tartotta, a szemben álló akadályokat elhárítani. E szempontból tehát — nem lehet kétségünk — ott, a hol kellett — megtámadta a nemzetségek autonómiáját. Nem nézte nyugodtan, ha valaki tizedet nem fizetett, s a ki e kötelezettség alól magát kivonni igyekezett, azt kilencz-tized résznek fizetésével bünteté. a) Mint a »hit védője«, intézkedett, hogy aki a kereszténységnek ellene szegült, és az egyház szavára büntetésére hét izben sem hallgatott : átadassék az ő Ítéletének, 4 ) s a midőn hatvan bessenyő jövevényt útban megtámadtak, kiraboltak, bántalmaztak, némelyeket megöltek, s a panaszosok István elé mentek : maga elé hozatta a vádlottakat, maga hallgatta végig az ügyet, s azután kimondá a halálos Ítéletet, és felköttette a bűnösöket, »kik megszegték a könyörület törvényét, és ártatlan embereket megrontottak.« A föld la-Az 1—5., 8—13., 19. illetve a boszorkányokról szóló 33. 34. czikkelyek. 2) A 14—16., 18., 22., 25 — 28., 30., 32., 35. czikkelyek. E törvényeknél önkénytelenül eszünkbe jutnak Nagy-Károly intézkedései, ki alatt — ugyanazon elvek befolyása folytán, mint István — főbűnöknek tekintettek : »Dishonoratio s. ecclesiae. Qui injuste agit contra viduas, de orfanis. Contra pauperinos, qui se ipsas defendere non possunt. . . . Qui raptum facit, h. e. qui feminam ingenuam trahit contra voluntatem parentum suorum. Qui incendium facit infra patriam. . . . Qui . . . frangit alterius sepem, aut portam, aut casam cum virtute. Qui in hostem non vádit. (Ez utolsóra nincs intézkedés István törvényeiben.) Waitz, i. h. III. 2 75. 1 és 2. jegyzet. 3) Sz.-István Ii. 18. Endlichernél i. h. 323. Endlicher — die Gesetze des Hcilg. Stephan 1 9. — kételkedik e czikkely valódiságán, de úgy látszik nekem, kellő ok nélkül. Szent-Lászlónak I. 41. t. cz. (Endlichernél, i. h. 332. 1.) hasonló intézkedést tartalmaz, de bővebben kifejtve. 4) »Regali judicio, scilicet defensori christianitatis, tradatur.« Sz.István 1. 13. Endlichernél i. h. 314. 1. Századok. 18 7 9. I. Fűzet. 2
