Századok – 1878
HUNFALVY PÁL: Rumun történetírás - I. 78
TÖRTÉNETI IRODALOM. 89 nak hiszik — a Feketetenger tájékára indítá, hogy onnan támadná ma a hunokat, a honnan még nem esett rájok támadás. Alexius tehát a Dunánál csak ijesztget vala, hogy a hunok figyelmét magára vonja. Ez alatt Leo a Feketetenger felől uyomúlván elő, mindent pusztít, a mire talál, s nagy zsákmánynyal és sok fogolylyal tér vissza a császárhoz. Ez azután még egy csapást akarván a hunokra mérni, újra oda külde egy sereget, a honnan a Tauro-Skythiához közel lakó magyarokat érhetni. Eme seregnek Lampardas Andronikos és mások valának vezérei. Ezek csakhamar nagy és alig járható földeken, melyek egészen lakatlanok, keresztül hatván, becsapának a hún földre (tußciL Àoifft t>\ (Jvvvíxfi,) s népes nagy helységekre találván, azokat feldúlák, sok fogolylyal és zsákmánynyal térvén haza.«1) Emlékül egy érez feszületet is emeltek volt fel a győzők, a melynek felírása a győzelmet hirdesse.2 ) Hasdeu már úgy érti Kinnamost, mintha egyszerre három görög sereg indúlt volna a magyarok ellen : egyik Alexius vezérlése alatt arra felé, a hol a magyarokat szokott helyről lehet megtámadni, ez pedig Temesiana (Temes vidéke vagy inkább a Bánát) ; második sereg, a melyben nagy mennyiség oláh is vala, Yatatzes Leo parancsa alatt, a mai Oláhország felől ; a harmadik sereg végre nem szokott helyről, tehát dél-keletfelől, tört a magyarok ellen. Yatatzes Leo seregében nagy mennyiség oláh lévén, az okvetlenül az oláh vajda népe *) Joan. Cinnam. Epitome. Bonnae, 1836. Y. 259—261. 2) Szalay Magyarország története 1. 257. 258. 1. így adja elő a történetet: (Dalmatia és Horvátország határos földje elveszvén »Szégyen és bosszú nagyszámú sereget gyűjtött e hirre Dienes nádor körül, ki a Szerémség görög kormányzóját, Michael Branast, a Szavánál megverte s az ellenség halottjait halomra tornyosítván és a görög foglyok által földet és homokot öntetvén fölükbe, diadalának emlékéül idomtalan bérezet hagya a csatamezőn, mire Mánuel azzal felele, hogy Johannes Dukast Oláhorsz 'gból véletlenül Erdélyre küldte , ki miután dús martalékkal bolgár földre vette magát válaszul Dienes nádor nekatombájára érez feszületet hagyott maga után ,» melyre a tudós görög két distichonban urának dicsőségét s a magyarok gyászát írta.« Közli azután Szalay az emlék versnek mind görög eredetijét, mind latin fordítását. Derék írónk nem írta meg ezt a részletet a görög forrás szerint, azért zavarja össze, a mi nem tartozik együvé. Dienes nádor uem ez alkalommal, de azután töltete fel egy sírdombot.