Századok – 1878

HUNFALVY PÁL: Rumun történetírás - I. 78

M TÖRTÉNETI IRODALOM. 85 név közkeletű vala ; hogy a mit a konstantinápolyi pátriárka TJngro-Vlacliiának nevez, az Schiltbergernél »Grosse Walachy,« a pátriárka nevezte Mauro-Vlachia pedig nála »Kleine Walachy,« Ckalcocondylasnál Fekete Bogdánia. Külső jellemzésül azt hozza fel Schiltberger, hogy az oláhok a hajat és szakált nem nyírják, hanem szabadon hagyják nőni. Hasdeu is kikapja ezt a jellemzést. »Ez az ethnographiai különösség első tekintetre is nem szűkölködik érdek nélkül a rumun nyelv történeteire nézve, mert nálunk, úgymond Hasdeus a barhat szó általában érett és erélyes embert, szóval olyat jelent, a ki jó nemzetségből való (fie el cat de bine ras).« 7) A barbat szónak históriai jelentőségét mindjárt alkalmunk lesz látni. Krónikáinkban (Marcusnál, Thúróczinál) olvassuk, hogy I. Károly királyunk Bazaradnak (Vojvodae Ylachorum) egyezkedő ajánlásait visszavetvén ezen szókra fakada ki : »Dicite Bazarad : ipse est pastor o vium mearum, de suis latibulis per barbas suas extraliam.« E szók kort nemzeti visszonyokat és felfogást mindennél jobban jellemeznek. Térjünk vissza. Hasdeu azt mondja, hogy Munteniában, azaz a mai Oláliországban, különösen, mint a szerző további fejtegetésében látni fogjuk, az Olt mellékein, melyeket ő Olteniának nevez, a Traján hídja vetette az első termékeny barázdába a keleti latinosság magvait. Úgyde Chalcocondylas és sok más byzantinus író tanúsága szerint Makedoniában a Pindus hegységen is laktak oláhok, a kik nyelvre és mindenre nézve egyek valának a Duna-melléki oláhokkal. Kétség támad tehát bennünk, ha vájjon igazán a Traján hídja környéke lehetett e a keleti latinosság első barázdája ? Hisz a Dunántúli tartományok századokkal előbb váltak római tartományokká, jelesen Makedonip Kr. előtt 168-ban, enyészett el a római fegyver előtt, a mely akkor igazábban itáliai emberek kezeiben forog vala, mintsem Trajanus idejében. Ez, mint tudjuk, Kr. után 105-ben, vagyis Makedoniának legyőzése után mintegy 273 évvel később lőn Dakiának urává. Traján seregében pedig nem volt többé csupán itáliai fegyver-fogható, leginkább latinos nép, hanem annak a római birodalom nem latin J) Principle rti Filologia Comparativa Ario-Europa. Tom. I. 80,