Századok – 1878

HUNFALVY PÁL: Rumun történetírás - I. 78

84 TÖRTÉNETI IRODALOM. 84 liogy itt törvényes korlátok vannak, a melyeket alkotmánynak nevezünk, s hogy a magyar király csak emez korlátokon belül találhat engedelmességre. Elbeszéli, hogy Erdélynek önálló városai, Szebennek elöljárósága alatt, lehető jól rendezvék és igazgatvák, — az úgynevezett szász városok. — a mellyekhez akkor még mint német városok, Kolozsvár, Nagy-Enyed stb.-iek is tartoznak vala. Tudja, hogy a magyar király nevezi id az erdélyi vajdát, a ki az erdélyi hadak vezére ; föltetsző azonban, hogy a székelyek nem tűnnek fel a görög írónak, a ki az Erdély nevet (Ardelion) ismeri, s tudja, hogy az erdélyi lakosok egy része úgy beszél, mint a dunamelléki dákok, azaz oláhul, másik része meg úgy mint a pannoniak, azaz magyarul, a kiknek nyelve magában való, minden mástól különböző. Az erdélyi városok nyelvét szinte nem emelik ki. Az oláhokról azt mondja, hogy még jó törvények híjával vannak, hogy leginkább a nyájőrzést, a nomádoskodást űzik. Ez a jellemzés sokáig látszik meg a legkülönbözőbb íróknál. Érdekes tudnunk, mit ír az oláhságról Scliiltberger János, a ki Münchenből Bichartinger lovaggal jővén a Zsigmond király seregéhez, a nikápolyi ütközet után török fogságba esett, s a ki 1394—1437-ig sok országot járt be. »Ich bin och gewesen in der wallachy und in den zu zwein hoptstetten ; eine genannt Agrich (a mai Ardsids,) die ander Türkisch (Tergovist). ') Und ein Stadt gelieissen Uber, eil (Ibrail), die liegt uff der Tuuow. Da haben die kocken (hajó) und die galein (nagyobb hajó,) die kaufmannschatz bringen, ir niderleg von der heidenschafft. Es ist och ze merken, dass das volk in der grossen und in der kleinen "VValachy kristlichen globen belt. Und habent ach ein besunder sprach. Und lassent och allsamt haar und hart wachsen und schnidens nymer nüntz ab. Und bin gewesen in der kleinen Walachy und ze Sybenbürgen ; das ist ein dütsch land und die hoptstat des lands heist Hermenstat und ze "Würtzenland, die hoptstat liaist Bassaw (Brassaw.) 2) — Ebből is azt látjuk, hogy a Walachy, oláhság, ') Ezt Neumann nem találta el, Türkisch szóval fejtve'n meg azt. 2) Reisen des Johannes Schiltberger aus München in Europa, Asia, Afrika von 1394 bis 1427. Von Karl Friedr. Neumann. München, 1859. A 92. lapon.