Századok – 1878
Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.
mm IPOLYI ARNOLDTÓL. 15 3 végre a vas fölfedezéseig vezet,mely már a históriai korszakig felér. Ezzel jelenleg már mintegy a negyedik század óta Kr. e. kazánk történetét megkezdketjük. A mint azonban a bronztárgyakat máidús aranyleletek is kisérik nálunk mindenfelé,ezek nemcsak akkori népe kiváló művelődésére, kanem gazdagságára is utalnak. Es e bronzkori ép oly sűrű mint jellemző leleteknél fogva, képesek vagyunk immár teljes biztossággal kimutatni e celta népségeknek nemcsak sirjait, telepeit s öntő műkelyeit ; kanem városaikat is azok neveivel jelezni. Követni tudjuk a celták népfajait, a Gallokat és Ciffibereket, a mint hazánk földjére tolulnak s azt elárasztják. Ismerjük összes eszközeiket és fegyvereiket, ékszereiket és felszerelésüket, viseletüket és lószerszámukat, annyira, kogy nemcsak a celta-telepet és kázat, kanem akár valamely celta főnököt is lovastól, teljes felszerelésével és szerszámával, fegyverestől, fővegestől, sőt koronástól képesek vagyunk, és pedig kivebben előállítani, mint akár a magyar vezérek jóval közelebb álló korának valamely alakját. Hasonlítsuk csak össze ez eredményt azzal, mit eddig hazánk őskoráról a római kort megelőzőleg tudtunk. Nekány a classicusokból vagy épen a bibliából vett és ferdén értelmezett név, melyet hazánkra és népeire ráfogtunk, s ennek ingatag feltevésére alapított állítások sora képezte kajdankorunk öszszes történetét. Míg jelenleg elvetve e kétes s üres nomencla» túrák liypotkesiseit, a régiségvizsgálat nyomán a föld mélyéig ereszkedünk le, kogy annak rétegeiből, a barlangokból és sirokkói, a tavak s mocsárok fenekéről s a tőzeg-talajból fejtsük ki az egymásra következett néprétegek maradványait ; s ezekből, a mi legérdekesebb, felismerjük, reconstruáljuk életök és müveltségök történetét. E nélkül a régibb s ujabb philologiai és ethnographiai Vizsgálatok is csak tudományos feltevések maradnak. Vájjon csud, fin-ugor lakosság előzte-e meg hazánkban s egész Európában áz ind-európait ? Vájjon az első réteg a finn, a második a pelasg, a karinadik kelta s igy tovább volt-e ? mint ezt Eask és Eudbeck, Lagarde és Müller vélik, ez mind csak oly kérdés, melynek megoldására s értékére, csupán az archaeologiai leletek combinálása vethet még bővebb világot.