Századok – 1878

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.

16 A MAGYAR MÍiTÖRTÉNETI EMLÉKEK TANULMÁNYA. Hazánknak ama történetelőtti korszakaira következő római korra nem is kellene itt külön súlyt fektetnem. Ennek a his­tóriai korszakba eső ismeretes, irott, classicus története, s a földszine felett is fenmaradt emlékei elég hangosan szólottak, sőt még felirataikban is annyira olvashatók voltak eddig is, hogy azokat az úgyis egyedül művelt classical archaeologia megért­hette és fölszedhette. Mind a mellett az ujabb műveltség-törté­neti és monumentális archaeologia ennek eredményeivel sem volt megelégedve, s e téren is új hódításokat tett. Rendszere­sebben ismerjük világbirodalma kiterjedését, légióit és gyarma­tai telepeit, utait és stativáit, érődéit és municipiumait, vala­mint műveltségének a római limesen, határon túl is kihatását. S a mit mindenek felett kell hangsúlyoznunk: jobban ismerjük immár vizsgálataink nyomán a népeket, melyeknek helyére lép­tek, melyeket hódítóik fénye homályba helyezett ; kiket legyőz­tek, kiirtottak, vagy a kikkel még századokon át tovább küzdöt­tek ; majd szövetségbe léptek, velük elvegyültek s végre művelt­ségüket rájok is átszármaztatták. Oltárköveiken és síremlékeiken keressük s olvassuk már e Pannon-népségek és egyes személyeik, hőseik, isteneik és városaik neveit. Szobraikon és sarkophagjaik domborművein felismerjük már alakjaikat, sajátos viseletüket. Es még Róma emlékein is, például Traján oszlopa domborművein ott találjuk Erdélynek, az akkori Dacia lakóinak czölöpépitményü házait, viseletét, fegyverzetét és hadakozási módját. Ezek felis­merése pedig annál nehezebb már e római emlékeken, mert raj­tok mindenütt a római cultura nyoma dereng, mely a népek sajátságait, a műveltség miudent nivelláló erejével kivetkőzteti s eltörli, s e miatt az átmeneti válaszvonalok felismerése és meghatározása is annál mélyebb tanulmányt és finomabb érzé­ket követel. Nem kisebb nehézséggel jár az e kor vége óta mind nagyobb számban felmerülő dús aranyékszer-leletek meghatáro­zása is. Egy részök leér még a celta korig, mint ott említők, melynek jellegével bir. Mig másrészt ujabb leleteiken a barbár­mű s a római műtraditiók nyoma arra mutat, hogy bennök a kezdődő középkor barbár népei dús aranykincsét bírjuk. Ékítmé­nyeik a középkor nevezetes műiránya kezdetét jelezhetik már

Next

/
Oldalképek
Tartalom