Századok – 1878

Állandó rovatok - Irodalmi szemle - X.

862 TÁRCZA. ezen egyetem e'vi ünnepe alkalmából »Zur Geschichte des Deutschen Volksthums im Karpatenlande« czímü tanulmányt adott ki. Krones ismeri a magyar történeti irodalmat s úgy látszik Magyarországot is. E müvében főkép a Szepességre volt tekintettel, s a német telepítések történetére vonatkozó adatokat állítja össze. — Fővárosi monographiAink száma egy figyelemre méltó munkával gyarapodott. Czíme: , Török mecsetek Budán", írója Némrihy Lajos, ki a budavári Boldogasszony-templomról írott müvével kimutatta, hogy szorgalommal, kedvvel dolgozik a főváros múltjának földerítésén. Jelen munkájában érdekes topograpliiai kérdéseket old meg, melyek annyival méltóbbak a figyelemre, minthogy fővárosunk múltja a török foglalás korából elég homályos. A 7 ívre teijedő, csinos kiállítású munka czélúl tűzte ki, hogy a Bizzozeri barnabita szerzetes 1690-iki müvében fölemlített török mecsetek helyfekvését meghatározza. Jelesül, magyarázza a várbeli: császári, basa, új, órás, ó mecseteket, győzelmi, a tabáni vagyis hegytalpi mecsetet, a vízi, a sólyom, a Mustafa és Hadzsi Ahmet mecseteit. Előadásában sok újat, még több helyeset mond; szerencsésen érvel Rupp s a többi helyrajzírókkal. Szerettünk volna néhol gondosabb kidolgozást, a török szavak helyesírásában több correctséget, de így is amint van, minden történetkedvelő élvezettel olvashatja. A mü elején Gül-Baba kápolnájának csínos metszetét kapjuk. Ara a műnek csak 1 forint. — Szak-Folyóirataink szemléjét a »Magyar Könyvszemlén« kezdjük, melynek julius — októberi kettős füzete fokszik előttünk. A füzet első czikkc Kuncze Leo tollából folyt, s a pannonhalmi Sz.-Benedekrend könyvtárainak történetére s jelen állapotára vonatkozik. Szerző századról-századra, clironologicus rendben vázolja a benczések könyvtárait, kezdve a szerzetnek hazánkban megtelepedésén, vagyis 996-on, s végezve a jelenkori örvendetes gyarapodásokon, mely e rend könyvtárainál tapasztalható. Fraknói Vilmos, Vitéz János könyvtárát írja le folytatólag. E közleményben a IV—IX. számú, Vitéz által javított codexeket írja le teljes bibliographiai apparatussal. Csontosi János „Külföldi mozgalmak a Corvina-irodalom terén" czím alatt figyelemreméltó tanulmányt közöl. Közli Meyer Vilmosnak, a müncheni könyvtár titkárának sept. 4-én költ levelét, ugyancsak az erre, ő általa adott terjedelmes és alapos választ, megbírálja Fischer Lajosnak a bécsi középtanodai tanáregyletben tartott értekezését Mátyás könyvtáráról, s bemutatja a Szt.-