Századok – 1878

Állandó rovatok - Irodalmi szemle - X.

TÁRCZA. 863 Míírk könyvtárában őrzött Corvin-codexnek Atta vantes föstötte miniatureok albumlapjait. Knini Boynychich Iván a n. múzeum két ó-szláv kéziratát ismerteti, dr. Sz. I. pedig a finn bibliographiáról ád érdekes képet. Ezután 144 olyan magyar munkának a jegyzékét közli a Szemle, melynek jelenleg egy példánya sem ismeretes. Az igazán változatos tartalmú füzetet, bibliograpbiai mozzanatok , érdekes vegyes közlemények, köztök a Tlialyé, liirlapirodalmi statistika s Tipray Tivadarnak pontosan összeállított irodalmi jegyzéke zárják be. Sok ily érdekes füzetet várunk a »Szemle« szerkesztőségétől. — Az » Aiíctiaeoi.ogtai Értesítő «-bői, mely az »Országos Régészeti és Embertani társnlat«-nak hivatalos közlönyéül van kiszemelve, a VIII. és IX. füzet van előttünk. Mindakét füzetben Hampel József írta az első czikket : számos ábra kíséretében illustraiván a zürichi társulat gyűjteményében őrzött magyar bronzleleteket. Henszlmann a nyáron tett régészeti utazását, írja le »Ut,i jegyzetek« czím alatt, érdekes modorban. A VIII. fűzetben Deák Farkas a samarjai gombkötő-czéh 1515-iki pecsétét ismerteti, míg a IX-ikben Mysleovszky Viktor a szalánczi vár donjonjában lévő czímereket írja le. Könyvbirálntokat : Szikinczey és Boynychich Iván írtak előbbi a »Századok «-ról, utóbbi a Délszláv-Akadémia kiadványaiban foglalt régészeti érdekű értekezésekről. A változatos és élénk tárczában Henszlmann Thaly Kálmán, Boynychich és Thallóczy neveivel találkozunk. Mindkét füzet belföldi rovata dicséretet érdemel. A pártolásra érdemes folyóirat előf. ára egész évre 3 frt, s Knoll Károlynál kapható. — A »Figyf.t.ö« czímű irodalomtörténeti közlöny VIII. IX. X. füzetéből, mint általánosabb érdekű közleményt fölemlítjük Angyal Dávid, s Kőrössy László tanulmányait Berzsenyi Dánielről : az előbbi magvasabb, néhol azonban töredékes, utóbbi hosszasabb, de amellett részletezőbb. A deezemberi füzetben Thaly Kálmán közli Pesty Gábor híres meseírónknak 1542-ben írt levelét, melyet társulatunkban is felolvasott, s melyből az tűnik ki, hogy Pesty valóban — Bod Péter állítását igazolván — gyula-fejérvári kanonok s Izabella kir. udvarosa volt s hogy 1542. még élt s nem halt el oly torán, mint azt Toldy állítja. — Az »Új Magyar Sión« októberi s novemberi füzetében két történelmi irányú czikkel találkozunk. Az egyik : Fraknái Vilmosé : Mária magyar királyné állásáról a reformátió irányában ; e ezikkben a velenczei követek, s egykorú források alapján kimutatja, hogy Mária Századok. 1878. 58