Századok – 1878

BOTKA TIVADAR: Millenarium a magyar nemzet államiságának ezer éves fordúlójára - I. 46

IÎ0TKA TIVADARTÓL. fi] arra figyelmeztetve s azt tudományos nyomozás alá vették. Különösen föltűnt a Brugg város kapujához vezető régi íves kőhídnak falába és hídtornyába beékelt három ily kőemlék, kettő együtt egy kövön a hídfőbe falazva, régi magyar föveggel s bajuszszal, de szakáltalan mellképeket ábrázol, a harmadik fövegnélkűli torzkép a hídtoronyba van befalazva. Amazok mint érdekes régészeti tárgyak előbbi helyükből kivétetvén, az argaui canton muzeumába tétettek át, a harmadik azonban eddigi helyén hagyatott. A svájczi régészek közmegállapodása oda megy ki, hogy ezen hun fők azon magyarokra vonatkoznak, kik a X. században Helvetia és Kis-Burgund földét gyakrabban bebarangolva pusztították s ott gonosz emlékezetet hagyván magok után, mint intő jelképek szembeeső helyen befalaztattak. Mivel pedig Atilla hunjai soha ezen vidéken nem fordultak meg, a X. századbeli romboló magyarokat azonban a svájczi nép mindig vagy többnyire hunoknak nevezé : legkisebb kétség sem foroghat az iránt, hogy Helvetiában nemcsak Bruggban, de más helyeken is a pogány emlékek közt található hun fejek a X. századi dúló magyarokat örökítik.1) A magyarok hunságáról Svájczban, de Németország más helyein is vannak több emlékek. A dortmundi köznép mostanig megőrizte nevét és emlékezetét a X. századi magyarokon ott nyert csatának, azon mocsárokat, hol a magyarok bekergetve elvesztek, »Hunnen-Tränke« nevezvén.3) Vannak Svájczban okleveles adatok is a magyarok hunságáról. így például a Lenzburg-család alapítványi oklevelében, mely 1101-ben kelt, egy birtoktanya »Hunnen Villar« nevet viselt ; egy másik 1385-diki okmányban pedig »Via Hunnorum« van jelezve.") Átmegyek a másik szóhagyományra, a valiisi canton hun maradékira. Erről két forrás fekszik előttünk, az egyik a Malten 1) Argovia folyóirat 1860. I. k. 113. 1863. III. k. 33, 97, 287. Schweizerische Gesch. und Alterth. Y, VI. k. 148 ábrákkal. 1862-ki márcziusban Svájczban megfordulván, Brugg városban a helyszínén a hunfejek helyiségeit megtekintettem, úgy szintén a cantoni muzeumban az eredeti páros hun fők emlékkövét. 2) A »Vezérek Kora« 217. 3) Argovia, idézett lapokon.