Századok – 1878

BOTKA TIVADAR: Millenarium a magyar nemzet államiságának ezer éves fordúlójára - I. 46

62 MII/LÈNARIRTL. nevű földrajzi folyóiratból van átírva a Tudománytár 1833-ki és 35-ki köteteibe, másik a Történelmi Zsebkönyv nagy figyelmet igénylő adaléka. Mind a kettő azon hagyományt írja le, hogy Walles cantonban fekvő anniviersi völgy mostani lakosi azon hunoknak maradéki, kik Atilla hadaitól elszakadva, ezen nehezen felfedezhető havasok szorosaiba menekülvén, ott telepedtek le állandóan. így beszélnek a mostani utódok, de kiknek nyelve a franczia patois, olasz s más ismeretlen szavak keveréke. A svájczi tudósok, különösen a valiisi történetek egyik legértelmesebb mivelője Bivaz kanonok jegyzetei szerint a kérdéses völgy lakosi nem Atilla hunjaitól származnak, hanem inkább Svájcznak e vidékén barangoló X. századbeli magyarok idemenekült utódi lehetnek. Ezen véleményt osztja nagy nevü történetírónk Horvát Mihály püspök is, ki 1853-ban a helyszínén megt'ordúlván, tudomását e népről s annak keverék nyelvéről tapasztalásból mérité. Feltűnők e nyelvzavarban a magyarra emlékeztető hangok, példáúl ezen helynevek : Viszoj, Penszék, Luk, Navaszék, Barma barlang, Kállő, Viszó családi nevek.1) Mindezen érveket a Magyar Ethnographia tudós szerzője akép utasítja vissza : hogy józanúl föl nem lehet tenni, miszerint krónikáink azt, mit a hunokról beszélnek, akár hazai szóhagyományból , akár latin és görög írókból meríthették volna ; hanem igen is vették a hunokról való tudomásukat német forrásból és a keresztény német papoktól. Ezek írták meg, úgymond, a hunmagyar atyafiságot a Niebelung munkában. Sem nem tagadom, sem igazat nem adok a derék szerzőnek abban, hogy az Atillaféle hun história a magyar hazai krónikákba a német Niebelungból sompolyodott be. De hogy minden hun tudomást a német keresztény papoktól kölcsönöztek volna a magyar krónikások illetőleg a magyar nemzet, ezt a föntebb elsorolt adatok után annál kevésbé lehet elfogadni, mert azt csak nem állíthatja Hunfalvy Pál, hogy a byzanczi és a X. századi nyugoti írók, köztök az olaszok, későbben a XI. vagy XII. századbeli német papoktól tanúlták el a magyarok hun praedicatumát, mi rút anachronismus lenne ; valamint azt sem lehet tagadni, hogy a svájczi köznép szájról szájra menő szóha!) Tudománytár III. k. 229. V. k. 137. Zsebkönyv 490 1.