Századok – 1878

BOTKA TIVADAR: Millenarium a magyar nemzet államiságának ezer éves fordúlójára - I. 46

54 MILLEN ARII7M. sét nem méltatta figyelmére. »A Vezérek Kora« nagytudományú szerzője megnyugszik Theophilactus Simocatta VII. századi byzanczi író abbeli magyarázatában, hogy keleten a perzsák az éjszak felé lakó hunokat szokták turkoknak nevezni, s ezen okon a magyarokat is.mint északi hun fajt turkoknak hívták. *). Ámde ezzel szemközt mit mondjunk Plinius és Pomponius Mela, a keresztény aera első századában élőkről, kik nem lévén perzsák, s nem értekezhetvén a még akkor nem ismert hunokról, mégis a »turci, vagy turcae« nép létéről s nevéről tanúskodnak ? A byzancziak, mint Agathias és Menander Vl-ik, Theophilactus pedig VII. századi írók s a későbbiek is, milyen Cedrenus, Nicephorus a keleti tul kokra is alkalmazzák a »turk« nevet. A ki nem elégítő megfejtés helyett tehát másutt kell azt keresni. Az etymolog'izálás a történelemben kivételesen s criticailag használva néha eredményre vezet, de nincs is tárgy, melylyel annyira visszaélnének az írók, mint az etymologiával. Azért csak tartózkodással nyúlok az érvelés ezen neméhez, midőn a magyarokra a byzancziak és részben az arabok által ruházott turk név etymologiai értelméről, mások után, nézeteimet előadom. Az útbaigazítást a pesti egyetemi tudós tanár és orientalista Hatala Péter úrnak köszönöm, kitől szerencsés valék a hozzá intézett idevágó kérdéseimre felvilágosítást nyerni. A »turk« szó és név — elvonva a Plinius és P. Melakori ismeretlen származástól s értelemtől, — három nyelvnek, úgymint az arab, perzsa és ozmanli töröknek szüleménye. Az araboknál a »türk« szó egyértelmű a török, tatár, nyers ember szavakkal, tehát három különböző értelmet vesz fel, mire a magyar nyelvben is több példánk van. A »türk« nevezet alatt az ozmánok hol passiv jellegű vagy állapotú embert, hol oly fél vad nomád csoportokat értenek, melyek Anatóliában és Kis-Ázsiában laknak. De már ezen török közmondásban : »türk olana sehryn icsi zindan olar,« azaz : a török a várost fogháznak nézi, nincs semmi J) Theophilactus így ír : (latin ford.) »Sunt aiitem liunni habitantes in oriente persis vicini, quos inulti usitatiore voeabulo turcas nuncupant.« Ismét: »Hunnis igitur, quos turcos vocari Persis mos est.« Jerney is: Tudománytár 1842. 93.