Századok – 1878

BOLGÁR MIHÁLY: Kremer: „Culturgeschichte des Orients” ism. 566

572 TÖRTICNETI [RODALOM. független kisebb hatalmasok alattvalóikat kiszívák s a tömeg jóllétét fölemésztették. így vált a decentralisatió előnye az ellenkezővé, mig utoljára helyét a fejetlenség foglalta el. A nemzetgazdaság mindig mélyebbre sülyedt, s a műveltségi mozgalom szűkebb határok közé szorúlt. A végromlást nagyban előmozdíták a pártharczok, melyek egész tartományokat elpusztítottak... Ide járúlt a gyakori drágaság, éhség és dögvész « A járványok uralkodását évmutató táblázattal kíséri szerző, s következő érdekes megjegyzésekkel zárja be: »Felötlő tény, hogy a negyven nagyobb epidemia közül, mely négyszáz év alatt uralkodott, nem kevesebb mint 22, tehát több mint fele, részben Irákból származott s legnagyobb ^érvben ott is pusztított. E csapás Syriát 12 ízben sujtá ; de Eszak-Arabiában, ahol jelenleg a cholera fészkét keressük, egyetlen egyszer lépett föl ; Irakban pedig a Tigris kifolyásánál fekvő Bassorában legjobban dühöngött ; azután Kufa, Wâsit és Bagdad valának a ragály gyakori helyei. Irak volt tehát mindig a pestis fészke és szerző szerint — a veszély még most is onnan fenyeget ; s a keleti állapotok általános nemismerésének, mely Európában uralkodik, róható föl : hogy nem iparkodnak nemzetközi óvszabályok által tulajdonképi hazájában : Irakban a cholerát elnyomni. . . . Fölemlíti továbbá szerző : »hogy azon borzasztó időkben Irak és Syriában a legvéresebb harczok dúltak, melyek az Abassidák föllépésével (Hegira 139 = Kr. u. 750) szűntek meg »Azon polgárháborúk alkalmával, midőn Mamun testvérével Amynnal az egyeduralomért küzdött, a harcz éppen Irakban legvéresebben folyt, ami Bagdadnak hosszabb ideig tartó megszállását voná maga után ; minek következtében a járvány kiütött s nemsokára a birodalomban is elterjedt, s ez időtől fogva kivált a fővárosban koronként föllépett. .. . Hiteles adatokkal rajzolja szerző azon rettenetes zsarolásokat, melyek alatt az adózók nyögtek. . . . »Az adók borzasztó szigorral hajtattak be ; aki nem birt fizetni, nehéz köveket akasztanak nyakába s úgy kelle az égető napon állani, vagy más módon kínoztatott. A birodalom nagyjai minden mérvet haladó módon zsákmányolták ki állásuk előnyeit. A kormánytól egész tartományrészeket kibéreltek és rendszeresen zsírját ki is vették ; nagy mérvű gabona-uzsorát űztek, s azután az élelmi szerek árát mesterségesen magasra fölverték. A katonák hűbérűl földeket kaptak s az abból származott rendszer a tömeg jóllétét megsemmité. A gyorsan sülyedő közgazdasággal lépést tartott egy másik jelensége a félreismerhetlen társadalmi sínlődésnek. Az ural-