Századok – 1878

GYÁRFÁS ISTVÁN: Pest-Megye monographiája Galgóczy K. ism. 552

TÖRTÉNETI IRODALOM. 553 Az előszóban elmondja szerző, hogy a népesség, a területnagyság és a beosztásnál mily akadályai valának ; végül felliivja a nagyobb községeket, hogy a melyek ennél terjedelmesebb külön leírását óhajtják községüknek, ebbeli óhajtásukat a szerzővel közöljék. Erre nézve azonban azt leket kérdezni, kogy ka megvannak e terjedelmesebb külön leiráslioz szükséges történelmi adatok, miért nem közlötte azokat szerző legalább rövid időtani rendben ? ha pedig nincsenek, miből fog e terjedelmesebb leirás összeállíttatni ? Ezután a 3-dik rész kezdetén indokolja, kogy a betüsorozatos rendszer helyett a megye mostani járási beosztását miért vette főalapúl. Ily előzmények útán megkezdi a részletes leirást a pilisi alsó járáson a Csepel vagy Ráczkevi szigettel. Erről szerző többek között elmondja, hogy ezt Istvánffy Margitszigetnek is nevezte ; azt azonban szerző nem említi, hogy e sziget Albert király 1438. évi oklevelében Becsecsigetnek neveztetik, mely ugyanazonos azzal, mely egy 1424-ki oklevélben Csepel nevű nagy szigetnek említtetik, s hogy ezen oklevélben e szigeten kívül Borbála királyné birtokaiul vannak elősorolva Pest-megyéből : Szent-Jakab, Kelenföld, Dömsöd, Gubccs, Szent-Lőrincz, Haraszt, Szent-Dénes faluk, Becse város, Félegyháza, Martonvására, Gödöllő, Sári, Kerekegykáz, Péczel, Gyömrő, Halásztelek, Laczüáza, Szentimrefalva ; mely két utóbbi szántói Laczk fiaitól Jakab erdélyi vajdától, s Dávid tótországi bántól Galsa faluért cseréltetett. íme csak ezen egy oklevélben 18 pestmegyei községgel találkozunk, s látjuk, hogy ezek már 1424-ben fenállottak s a királyné birtokához tartoztak, — ez adat azonban e községek leírásánál elő nem fordúl, bár ezen oklevél "Wenzel Gr. szorgalma által a »Magyar Tört. Tár« XII. kötetében már 1863-ban megjelent. Szerző Bél után említi, hogy a fáczánszigeten egy zárdának, az űjfalusi szigeten pedig egy egykáznak romjai ezelőtt 140 évvel látkatók valának ; kogy azonban ezen romok megvannak-e ma is, mily helyrajzi fekvéssel, s mi állapotban? vagy hova, mikor kordattak el ? erről mint érdekes régészeti eseményről semmi felvilágosítást nem ád. A történelmi adatokat szerző több helyen, így Rcíczkevinél is, a 140 évvel ezelőtt élt Bél Mátyás munkája után közli, mely a mily kitűnő volt a maga korában, úgy ma már nem mindenütt kielégítő. A városi hatóságnak kozzá intézett levele nyomán írja szerző, kogy a Bél által felhivott és több más szabada-38*