Századok – 1878

GYÁRFÁS ISTVÁN: Pest-Megye monographiája Galgóczy K. ism. 552

554 TÖRTICNETI [RODALOM. lomlevelek Ráczkevi város levéltárában ma is megvannak, s ugyan e városi hatóság leírása után e város történetét 1686. év utáni időből előadja. Sziget-Becse mai német falu múltjáról a régi időből semmi adatot e munkában nem olvasunk, mert szerzőt a községi elöljáróság értesítette, hogy régi okmányok a levéltárban nincsenek. Ez mind igaz lehet; de ezzel a monographusnak megelégedni nem szabad, neki kutatni kell, s megfogja találni a gróf Zichy okmánytár 1874-ben megjelent III. kötete 226. lapján I. Lajos királynak 1370-ben kelt érdekes oklevelét, mely szerint Beche falu a Buda melletti királyi nagy szigetben fekszik, s benne ez évben István vértanú tiszteletére köböl épült egyház van ; továbbá hogy ekkor meg volt már Fejér megyében a Duna mellett Peregli falu, s mind kettő örökségi birtoka volt becbei Csatának, kinek 1333-ban meghalt Imre fija utáni unokái: Töttös István főajtónálló, visegrádi és ó-budi várnagy s pilisi főispán és Yesszős György zólyomi főispán e két falut, mivel ezek I. Lajos királynak e szigeten lévő birtokaihoz, melyek közönségesen majoroknak neveztetnek, közelesnek, Becséhez tartozó dunai hat vizi malommal, hat szolgálóval, 73 darab nagy marhával s 150 darab malacczal együtt, Hont és Bars megyei Selez, Wdol és Morsund királyi falukért, melyekben akkor jászok laktak, cserébe adják. Csak ezen egy oklevél is mily érdekes régi gazdászati adatokat tár egy magyar gazdászati írónak elébe. Tétényröl szintén csak azt közli, mit Bél és Ferenczi felkutattak s megírtak ; de arról semmit nem szól, hogy ennek régi neve Tetum volt, s a Zichy Okltár I. 28. 1. 1270—72. évről »Petrus filius Both de Thetum«, s 1373-ból Tetum falu fordul elő, s hogy itt Kun László 1279-ben országgyűlést is tartott. Hogy ezen község régi telep, szerző csak abból következteti, mert Bél szerint báró Száraz György egy régi templom helyett új kápolnát építtetett, s Ferenczi után a régi telepet Potentianának mondja; holott egy 1500 körüli időhűl fenmaradt régi német földirat szerzője Suntheim László, Lazius után elmondja, hogy Tatten, Tehen=Tétény hajdan Potentianának neveztetett, hol Etele fiai között nagy véres harcz folyt, melyről Kéza és Turóczy is emlékeznek. Törökbálint falunál említi szerző, hogy Bél idejében még enyingi Török Bálint itt volt várának romjai meglátszottak ; azonban, hogy e romok megvannak-e ma is és hol, s ha nincsenek, e vár mely részen feküdt, s mikor pusztíttatott el, részletesebb helyrajzi leírást vártunk volna. Megemlítendő, bogy e falut I. Leopold 1696-ban a jezsuiták budai collegiumának adomá-