Századok – 1878

BOTKA TIVADAR: Millenarium a magyar nemzet államiságának ezer éves fordúlójára - V. 533

533 MIL L E N A RIU M. VAGYIS A MAGYAR ÁLLAMISÁG EZERÉYES FORDULÓJÁRA 884 TÖL 1884-IG. ÖTÖDIK KÖZLEMÉNY. A magyarok már 884-ben a Közép-Dunánál láboroznak és az új hazát békésen megszállják. r Árpád népe a besenyők által Etelközből Constantin szerint majd a megsemmisülésig kemény harczokban kiszoríttatván, új liazát indúlt keresni. Az irány, melyet ily válságokban már har­madszor követett a magyar nép, a nyugot felé mutatott. Bizo­nyos, hogy Európának nyugoti vidékei, a mindent letipró nép­vándorlások s irtó háborúk által néptelenebbek s pusztábbak, következőleg új telepedők fogadására alkalmasabbak valának, mint az akkor már vajúdásnak indúlt keletiebb tatár-mongol elődök tájékai. Tegyük szemeink elé Amerikát, s előttünk fog állani az akkori települési könnyüség képe. hol az indiánok sze­repét az apró törzsökökre szakadozott s többnyire vezérfej nél­kül, télen-nyáron barangoló népecskék játszák, melyek egy na­gyobb rendezett had közeledtével félreállanak, vagy meghódolnak. A költözésre e kedvező körülményeket a magyarok jól is­merték, mert hiszen már Hinkmár szerint 862-ben Európa bel­sejében körülnéztek. Új hazát tehát e szemle után kitűzve, már 884-ben vezérükkel Árpáddal a Közép-Dunához jutottak. Ezt eddig sem bel- sem külföldi történetirók közül kívülem senki sem hozván fel, azon kötelesség háramlik reám : hogy ezen történelmi új állítást kellőleg bebizonyítsam. Fő kútforrásom, de nem egye­düli, melyre állításomat építem, az úgynevezett »Pannonica Le­genda.« Lesznek, kiket ezen szó olvasására elfog az ámulat, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom