Századok – 1878

THALLÓCZY LAJOS: I. Apafi Mihály udvara - II. 510

522 I. APAFI MIHÁLY ÜDVARA THALLÔCZY LAJOSTÓL. A fejedelemasszony s női környezete káromféle divatnak kódolt : megtartá a nemzeti viseletet, de franczia és lengyel mód szerént is öltözködött. A köntösökhöz tartozott a ruházat két főrésze : az úgynevezett szoknya s a palást. A szoknya : bársony (dufla, és sima), terczella, kanevácz és selyemből készült ; színe a színscala minden árnyalatából van választva. A franczia-szoknyák gazdag csipkézetükkel tűntek ki. Háromféle csipkét említenek az adatok: aranynyal-ezüsttel kötött, aranynyal ezüsttel fodorított, s tiszta arany, tiszta ezüst csipkét. Ezenkívül német és vaZZon-csipke elnevezés is előfordul. A lengyel szoknya szűk, testkez álló, s czifra előkötővel van ellátva. A palást részint hosszú atlaszból, selyemből vagy virágos bársonyból nyesttel, rókával, vagy hiúzzál béllelt téli palást, vagy csak selyemmel bévülről varrott könnyüded nyári mente. Nagy díszt fejtettek ki a gyöngyökkel, drága kövekkel díszített fejkötőknél ; különféle színűek, csipkével vannak kivarrva. A fejedelem asszony fejszorítója is ritka a maga nemében, tiszta aranylemez, válogatott kövekkel kirakva. Azonban a fogarasi kincstárban előfordul ez az ominosus kifejezés is : »hajbúi csinált egész fej.« Ez adat a ma chignon-nak nevezett vendéghaj históriai jogosultságát látszik decretálni. Női pipere eszköz volt a legyező : selyemből, aranynyal szegélyezve. Legbecsesebbek a franczia királytól ajándékba küldött föstött legyezők. A keztyű kiúzmálból vagy nyusztból készült s a kéz fejénél kis csipkézet volt hozzávarrva. A kéz ujjainak kegye azonban kilátszott, A lábbelire nézve adataink nem kielégítők ; aszszonyi to~ pán, az egész, amit erre nézve olvashatunk. Apor 1

) írja, hogy részint csizmát, részint szász módra ránczos veres sarút viseltenek. Rendkívül díszesek a keszkenők ; a sarkokba rendesen a fel) I. m. 342. 1.