Századok – 1878

THALLÓCZY LAJOS: I. Apafi Mihály udvara - II. 510

f T1IA.LLÓCZY LAJOSTÓL. 523 jedelemnő czímere s nevének kezdőbetűi vannak skofiummal kímezve. Jellemző amit a gúnyvers, a fejedelmi udvar piperéjéről mond : Kívántatik chez nesztes nusztoa palást ; Mindennap megvárja kétszer a jó lakást ; Az palástnak alja kíván tisztogatást, Ha te azt restelled, talál ö arra mást. x

) A női viseletről elmondhatjuk, kogy az nem annyira a női szépség külsőleg is érvényre juttatására volt irányozva ; a széles szoknyák, hosszú palástok épen nem tüntettek elő az egyes testidomokat. Azt mondja Apor 2

), hogy »nem volt akkor ránezban szedett egész mellyű ingek az asszonyoknak, kanem az ingek elől meg volt hasítva, annak kötője volt, s úgy kötötték meg az nyakoknál, mert akkor épen az nyakokig volt fel az ingek, nem bocsátották úgy zsibvásárra az cs . . . . t.« Előnyére a régi viseletnek elmondhatjuk, hogy bár a roccoeo-ízlés befolyása aestketicai tekintetben nem is vált az egyes öltözet-darabok előnyére s azok bizonyos esetlen, ízetlen benyomást tesznek ; de a kelmék értéke, díszítés becse s mindezek mellett az Apormondta illemes magatartás, a később bekövetkezett sülyedéskez képest elég kedvező állapotot tüntetnek föl. Hátra van még a fejedelmi udvar két tényezőjéről emlélékezni meg : a fejedelem anyagi és szellemi időtöltéséről. Apafi Mihály nagy sportkedvelő volt. A vadászatot »szerette s gyakorlotta ifjúságában.« 3) Udvarában nagy szerepök volt a lovászoknak s peczéreknek. A XVEL század második felében a lovakat illetőleg rendkívül nagy a ki- s bevitel. Oláh és Moldvaországból, Lengyelországból, Törökországból, a hódoltságból igen élénk a lókupeczkedés, melyet többnyire görögök űztek. Az olák vajda ajándékai közt rendszerint mokány-lovak szerepelnek, nemkülönben ') Gúny vers 1676-ból. A szegény kevély asszonyokról, és udvari pippes leányokrúl. Közli Torma Károly. Kolozsvári nagy naptár 1866. 117. 1. 2) I. m. 342. 1. a) Cserei i. in. 196. 1.