Századok – 1878

THALLÓCZY LAJOS: I. Apafi Mihály udvara - II. 510

THALLÓCZY LA.70ST0L. 521 radhatlan kelléke a csizmájának ; az ötvös munka jó része sarkantyú-igazításokból áll. A főurak s a gazdagabbak is arany sarkantyúkat viseltek. *) Az udvari cselédség rendszerént borjúbőrből készült csizmákat viselt : a kordován-csizma már nagyobb conventióba ment.2) A fejedelmi öltözet kiegészítő része, a bot. A díszesb fajta bot rendszerint ébenfából készült, gombja ; aranyos drága kövekkel kirakott. A török botokon tollas bokréta van: kerecsenből bá rom szál forgósán pedrítve. 3

) Közönségesen beérte nádbottal is, melynek gombja ezüstből volt, Bethlen Miklós nádpálczája végébe jó erős vasat csináltatott, hogy a jégen el ne csuszszék.4

) A nyuszt, avagy hiúz máiból (hasa) készült kesztyű hozzátartozott egy rend ruhához. A fejedelem öltözőjéből tekintsünk a fejedelemasszony boudoirejába. A drága ruhák és menték megemlítése előtt az úgynevezett patika-láda (ma parfume-szekrény) vonja magára figyelmünket . Mindegyik szernek meg van a maga külön rekesze. Legelsőbben az olajas üvegecskék tűnnek szembe. Köménymag, narancs, zsálya, mandola, ménta, rózsa, szegfű, rozmaring, ánis, sárga-viola, szerecsen dió. Olajról emlékeznek a kimutatások. Másod sorban gyógy-balzsamok vannak elhelyezve : kénkő, csukafog, s török balsam. Azután következnek a furcsábbnál furcsább gyógy- és szépítő szerek : kláris-por, ember-koponya pora, szarvas szarvának a pora, márcziusi nyúl-szem, Ábel vére, szarvas szíve : végűi egy rekesz fekete czukor, s néhány üveg sárkányvíz. Teleki arany sarkantyújáról ld. Cserei Mihály históriáját 112. 1. 2) A bőripar különösen Fogirasbau s Balásfalván virágzott ; Balásfalváról egy ízben 2500 kidolgozod ökörbört küldenek a tatár kánnak 3) Kerecsen (Geierf ilk). A süvegek forgóin gyakran előfordúl a kerecsen toll. »Süvegének nyusziját őrzi egy kerecsen.« Gyöngyösi. 4) Önéletleírása II. kötet 57. 1 A botok általános használatáról sok adat van ; Török Magyarkori Allataokmánytár IV. kötet 43. lap. 36*