Századok – 1878

SCHWICKER J. HENRIK: Magyarország s a bajor örökösödési háború - II. 487

SCIIWICKER J. H.-TÖL. 495 s ezeket a következő napon, azaz : szeptember 3-án közölni fogja a magyar urakkal, kik teljes buzgalommal már mindannyian ösz­szegyűltek Bécsben. ') Szeptember 3-án s 4-ikén tartották a magyar urak új ér­tekezleteiket, melyeken többek közt részt vettek: gróf Eszter­házy Ferencz, magyar kanczellár, gróf Batthyány József, bibor­nok s Magyarország érsek-prímása, gróf Migazzi, bibornok s bécsi érsek, mint a váczi püspök helyettese ; gróf Fekete György, országbíró, gróf Nádasdy, horvátországi bán, gróf Grassalko­vich, koronaőr, Eszterházy berezeg, báró Patachkh Ádám, kalo­csai érsek ; gróf Eszterházy Károly, egri püspök ; gróf Eszter­házy János, gróf Eszterházy Ferencz, gr. Pálffy János, gr. Er­dő dy János, gr. Balassa Ferencz, gr. Koller Ferencz, gróf For­gách Miklós, stb. stb.2) A kormány előterjesztéséből, különösen József császár s hadi tanácsosai véleményéből, könnyű volt kiérteniök a magyar uraknak, hogy felsőbb körökben idegenkednek az országgyűlés egybehívásától. Ismerjük Mária-Terézia nézeteit e tekiutetben ; tudjuk azt is, hogy József császár egész államférfiúi meggyőző­dése éles ellentétben állt az alkotmányos intézményekkel, s nem szabad végre figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy maga a főnemesség sem volt nagy barátja az országgyűlés hosszadalmas, zajos tárgyalásainak. Ehhez járult még a tökéletes siker, melyet a magyar kormány s a főurak a megyékben arattak, s az általá­nos lelkesedés, mely az országban mindenütt észlelhető volt. E lelkesedés talán feltűnőnek is tetszik némely tekintetben, ha meg­gondoljuk, hogy Mária-Terézia 1764 óta országgyűlés közremű­ködése nélkül uralkodott, s csak is királyi rendeletekkel kormá­nyozta az országot. Pedig hazai törvényeink rendelték, hogy az országgyűlés legalább minden harmadik évben hívassék össze ;3) továbbá az 1608. évi III. t. c. azt határozta, hogy a nádor el­hunyta után egy év múlva gondoskodjék az országgyűlés annak utódjáról. Az utolsó nádor már 1765-ben halt meg, tehát halála ») Arneth, i. h. III. 83. 1. 2) L. »Wienerisches Diarium« 17 78. évf. 74. sz. 3) L. az 1498. 1., 1655, 49., es 1715. 14. tvezikket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom