Századok – 1878

SCHWICKER J. HENRIK: Magyarország s a bajor örökösödési háború - II. 487

494 MAGYARORSZÁG S A BA.IOR ÖRÖKÖSÖDÉSI HÁBORÚ. mányférfiak az illető egyliázi s világi főurakkal Bécsben tartandó újabb tanácskozmányra készültek. Azért is Mária-Terézia aug. 22-én felhívta császári fiát, közlené vele kívánalmait s tegye meg észrevételeit az utóbbi magyar értekezlet jegyzőkönyvére és pedig pontról pontra ; hogy továbbá hallgassa meg Albert ber­ezeg, valamint Hadik és Lascy grófok véleményét is, az utóbbi­akét különösen hadi szempontból. A fejedelemnő ígéri, hogy ő részéről minden lehetőt el fog követni; de az eredményről bizto­sát nem mondhat, mert a magyar országgyűlésen jószándékú, azonban igen elfogúlt tömeggel van dolga. Kéri végül fiát, hogy a jegyzőkönyvet augusztus 29. vagy 30-ikán küldje vissza, mivel akkor gyűlnek össze újra a magyar urak Bécsben. x) József császár azonban egészen más irányban volt elfog­lalva. A hadi szerencse az északról előnyomuló porosz hadakra mosolygott; az öreg Laudon amiatt elvesztette lelki nyugalmát s bátorságát, úgy hogy midőn augusztus 9-én Frigyes király fi­vére, Henrik berezegnek sikerült ügyes taktikájával Niemes mel­lett az osztrák sereg fölött némi csekély előnyt vívni ki, ez ele­gendő volt Laudon tábornokot annyira zavarba hozni, hogy ijedtségében jó állomását elhagyva, a legnagyobb rendetlenség­ben hátrált. E csapás leírhatlan benyomást gyakorolt a főhadi­szálláson , különösen József császár kedélyére. 0 azonnal Lau­don táborában indúlt, hol mindent a legnagyobb zavarban talált, »lehetetlen« — írja fejedelmi anyjának — »az itt uralkodó zűr­zavart s ellenmondásokat ecsetelni. Mindenki ki van merülve, kü­lönösen a könnyű lovasság halálra fárasztva. . . . Félek, hogy a legkisebb lárma teljes visszavonúlásunkat fogja okozni.2) Könnyű elgondolni, hogy ily körülmények közt Józsefnek sem kedve, sem ideje nem volt, a magyar értekezlet jegyzőköny­vét elolvasni s annak ajánlatait komolyan vizsgálat alá venni. Azért is gróf Pálffyt sógorához, Albert herczeghez s Hadik gróf­hoz utasította, hogy ezekkel végezze el dolgát ; a mi meg is tör­tént s szeptember 2-ikán már arról tudósítja Mária-Terézia fiát, hogy a magyar nemesi fölkelésről szóló iratokat már megkapta r; Arneth, i. h. III. 60. 1. 2) Reimann, i. h., 137 s k. 11. — Schmöker II. 169. s k. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom