Századok – 1878

DEÁK FARKAS: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem végrendelete ism. 465

KÜLÖNFÉLÉK. 473 Az elnevezéseket illetőleg igen érdekes szavak és körülírások tára az egész végrendelet ; pl. csabrág (=zsabrák, czafrag=nyeregtakaró, megkülönböztetendő a ezafrang szótól) ; bokor(egy bokor=egy pár) ; bon' csok{—csokor, bojt, ékes nyakravaló, lónyakára, szügyére való stb.) ; tabit, bellária, frisnyadér ; balázsos, marcz-lancz, altembasz ?, karmány, jakup, czápa (pl. pohár, kardhüvely stb., ugyanaz vagy közel áll hozzá : lialhéju,) blumos, slefelü, (fleselü), duplétos stb. szavak, melyek nagy részben helyesen vannak megmagyarázva a kiadó jegyzéseiben. Minthogy azonban a kelmék elnevezései afféle cosmopolitikus, világnyelven divatozó szavakból állanak, melyek a magyaros kiejtés és leírás által eredeti alakjokból még megmaradott részeiket is csaknem egészen elvesztik, némelyek megmagyarázása csak nem lehetetlen. A körűlírásokból felemlíthetők: a csausz mente; kármánynyereg és kengyel ; delfin formára csinált ezüst aranyos pohár, talán az, mely a múlt évi kolozsvári kiállításon szerepelt. Öreg sasorras pohár, a sason testállás vagyon , e kifejezés többször előfordúl ; Süvegformára csinált apró aranyos ezüst pohárkák 28 darab. Csigaforma lábas csészécskék ; tizenöt egymásba járó aranyos czápa pohár, leiknek a felsőin fedél van, ismét máslielyt, tizenkét egymásba járó aranyos czápa pohárok ; tiz különféle gályeiforma pohár. Öreg hólyagos darvas kupa; harangforma kupa; ábrám. (tán ábrás ?) kupa ; lágyókő (obsidian ?) csésze. Malom-, almar, csókaforma pohár ; gyanta mosdó, gyanta korsóval; öt termés-kristály pohár ; olajmagszín, lduz lábakkal béliéit csonka ujju mente; szőló'gerezdes aranyos lcupa; zöld selyem csengőtlen boncsok; sáhosan aranyozott csészék; gyémántos aranylágyó ; csillagos fedeles aranyos kupák ; testállásos aranyos fedeles kupák (talán fennálló szobrocskák voltak fedelén vagy fennebb a sason) ; szerecsendió kanna ; fedeles aranyos kupaforma pohár, stb. stb. Midőn a múlt nyár végén Rómer Flóris kanonok úrtól értesültem, hogy Koncz József tanár úr a Bethlen Gábor végrendeletét ki akarja adni, én is rá emlékeztem, hogy évek előtt láttam valahol e végrendeletet, sőt jegyzéseket is tettem belőle ; de pontosan nem tudtam a helyet, mert a jegyzésre nem volt ráírva semmi, úgy látszik, még akkor nem tudtam a szabályt, hogy mindent meg kell jelölni, hol az eredetije stb., s azt hittem, ilyesmit soha se lehet elfelejteni stb., írtam tehát két háromfelé s csakugyan Erdélyből a napokban kaptam egy példányt. De bár