Századok – 1878

DEÁK FARKAS: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem végrendelete ism. 465

472 KÜLÖNFÉLÉK. 472 vörös bársony pokróczok« ; »Szkofíum aranynyal szőtt tiirkizes, jaspisos lóra való szerszám.« »Három bokor (=bárom pár) arany kengyel.« »Hat szkofiumos aranynyal varrott, veres bársony, igen gazdag négyszélü czafrág (=zsabrák, csafrag stb.).« Továbbá arany-ezüst plével borított, drága kövekkel kirakott zöld , veres, kék bársony vagy atlacz nyergek, szintoly ragyogó kantárok, fékemlők , kengyel szíjjak, sőt a régibb korra emlékeztető ló orrára és szügyére való érezlapok , vértek, mind aranyból, ezüstből drága kövekkel kirakva stb., szóval vége hossza nincs a lóczifrázó czikkeknek. Annál kevésbé bámulhatjuk tehát az emberi öltözetek fényességét, gazdagságát, sokaságát és tarkaságát. Valóban érdekes lehetett, mikor azok a régi fő urak még a mindennapi életben is oly élénk színekben öltöztek : piros, kék, zöld, sárga, megyszín, gyöngyszín, almaszín selyemszínekben atlacz, bársony, — kamuka-posztó, altembas ?, tabit, rása, terczenella stb. ruhákban ; de a nagy tarkaságban is előnyösen tudták összeállítani az öltözékeket s az efféle inventariumokban, néhol az együvé tartozó »ahoz való« egész öltözeteket leírják s kedvtelve gondolunk rá, hogy mily jól állhatott : a gyöngyszín selyem merő aranyszövettel bérlett, nyitott ujjú mente ; a megyszín bársony kis aranygombos dolmány ; az égszínkék nadrág és sárga szatytyán csizma arany sarkantyúval s a mellette álló hölgy tengerszín zöldselyem köntösben, piros bársony fejketővol ; ruha, fejkötö széles arany csipkével ékesítve. De térjünk vissza végrendeletünkhez. Ha valaki közmíveltségi s társas életi viszonyok leírásánál használni akarja , nem szabad szem elől tévesztenie, hogy itt tulajdonképen főúri, sőt fejedelmi viszonyokról van szó, melyhez némileg hasonlíthatott még egyik-másik úr háztartása, ruhatára, arany, ezüst néműje, de csak kisebb mértékben, mert Bethlen Gábor nemcsak fejedelem, hanem abban az időben leggazdagabb, legmíveltebb, s így egyszersmind a legjobb ízlésű ember is volt egész Erdélyországban és Magyarország hozzá tartozó részeiben. Az arany-ezüst nemüekről szólva, meg kell még jegyeznünk, hogy a zománezos vagy zománezozott kifejezés a poharak, kupák, kelyhek s más edények és ékszerek temérdek sokasága mellett nem fordul elő egyetlen egyszersem, pedig tudjuk, hogy zománezos edény volt birtokában , mert a nejének hagyott arany edények közt, második helyen a Pálfy Istvánféle igen szép zománezos kehelyről van szó ; ha csak a virágos szó alatt ; melyet néhányszor használ, nem a színes zománezozást érti ?