Századok – 1878

Dr. CZOBOR BÉLA: Ipolyi: Beszterczebányai műemlékek ismertetése 432

TÖRTÉNETI IRODALOM. 437 Uoncli nevével kapcsolatosan fordúlnak elő a reájok vonatkozó okmányokban s mind a kétségbe vonbatatlanúl általa emelt fönnebbi templomok berendezését analog alakításukkal igazolják. Ezen egyházak és falusi templomok idom-rokonságaiból a történeti adatok világánál merített alapos combinatiók után áttér szerző a beszterczebányai templom ismertetésére. Mielőtt Donch lovag alakjától megválnánk, kiváló köszönetet kell szavaznunk Ipolyinak, hogy hazai műtörténelmünk homályos, eléggé föl nem kutatott egyik korszakának, mely új műirányával mondhatni legszebb, műveltségi történetünk legérdekesebb nyomait hagyta hátra, ily tevékeny, áldozatkészségben és szellemi fönségben gazdag typusát világítá meg, mint középkori főuraink egyik kiváló jelesét, ki egyháza- és hazájáért sokat tett és fáradozott. A beszterczebányai vártemplom műépítészeti kifejlésének és átalakúlásainak kimerítőleg tárgyalt leírása után az u. n. Sz. Borbála és Jeromos kápolnának ismertetését a helyreállítási munkálatokkal kapcsolatosan adja elénk szerző. E kápolna a bold. Szűz tiszteletére emelt beszterczebányai egyháznak északi oldalán épült a XV. század végső tizedeiben, Platth Miklós és neje Dorottya által alapítva, mint ez az 1477. és 1478-ban kelt búcsú-levelekből kitűnik. Ezen műirányaira nézve is igen díszes kápolna helyreállítása képezi Ipolyi előttünk fekvő epochalis művének fénypontját. A hossznégyszögü kápolna díszes gerinczekből alkotott csillagboltozata a késő csúcsíves korszak mesterkélt idomzatát mutatja, mely a kápolna szervezetével nem látszik szoros összefüggésben lenni. Erre utal a gyámkövek (Consoles) és az ívszárak összeszerkeztetése. Kiváló figyelmet érdemlők e díszes, mellszobrokat képező gyámkövek, mint a kápolna nagy műbecsü alkotásai. A Storno kezeiből került jeles rajzok azon állapotban adják ezeket a mintfönmaradtak. Az első, Sz.-László magyar királyt, a második Sz.-Adalbert püspököt, a harmadik Sz.-Jeromos egyházatyát, a negyedik toursi Sz.-Márton püspököt még mind lovagot, végül az ötödik Sz.-Imre magyar herczeget ábrázolja a szokásos ikonologiai jelvényekkel. A szobrok alakjai, öltözéke, az egész kivitel mind a realisticus irányú német mesterek vésőjére vallanak. Miután a gyámkövek száma eredetileg hat volt, tekintve a szentek megválasztását, az elpusztúlt hatodik csakis Sz.-István apostoli királyunk szobrával ékeskedhetett. A restaurationalis munkálatoknál e körülmény irányadó volt, a mennyiben Storno Ferencz tervezete szerént — de bizonyára a tudós főpap útmutatása mellett — egy valóban remekül sikerűit gyámkő készült Sz.István mellszobrával díszítve a fönnebbiek naturalisticus irányá-Századok. 1878. 30