Századok – 1878

GYÁRFÁS ISTVÁN: Szeged város tört. írta Varga Ferencz ismertetés 279

284 TÖRTÉNETI IR OU A.T.0M. szebeni polgártól Szilágyi László szegedi bíró által elvett ökrei ára a királyi jövedelmekből kifizettessék. Ez adat folytán ki le­liet pótolni a 176-ik lapon a bírák nevei között 1475. Zilágy-ot Szilágyi Lászlóra. Érdekesen rajzolja szerző, bogy e városnak a Hunyadi báz iránt tanúsított s maga Mátyás által kifejezett törbetleu ragasz­kodását és hasznos szolgálatait e király kir. kegyének igen sok jeleivel viszonozta, úgy hogy »Sigmond nagygyá tette e várost, de e nagyságnak Mátyás adta meg az őt megillető dicsfényt,« »kinek közel 33 évi uralkodása alatt Szeged városa mind erköl­csi, mind anyagi tekintetben az ország főbb városai sorába küz­dötte fel magát.« Utána Ulászló hanyatlást jellemző kora következett ; a fe­kete sereg Szeged vidékét pusztította, míg nem ezt Kinisi Ha­lasnál szétverte ; 1498-ban Ulászló Szeged régi szabadalmait megerősítette, sőt Lathran nevű külvárosa részére országos és hetivásárt engedményez ; ily nevű városrész ma nem létezik ; de — bár szerző nem említi — Látrány falu ma is van Somogy­megyében. (Fényes geogr. szótár 122. 168 1.) Ezután a pórláza­dás felemlítése után, a mohácsi vészt követő septemberi pusztító török hadjáratról érdekesen emlékezik, midőn a szegediek a Ti­szán át menekültek, a szept. 29-én bevonúlt török sereg számtalan juh elrablása, sok fogoly és zsákmány szerzés után a várost fel­égette, ez alkalommal a város főbírája a tanácscsal török fog­ságba került, Kopasz nevű szegedi polgár pedig a város régi pecsétjét a Tiszába dobta, honnét az 1 704-ben fogatott ki vélet­lenül halászok által. Az ezután következett belviszályok alatt, miután Jován pusz­tításától a város megmenekült, a Zápolya vagy magyar párthoz állott s lakosaiban megfogyatkozván, János király 1536. apr. 30-án több megyéknek megparancsolta, hogy a megpusztúlt Szeged váro­sában letelepedni kívánó lakosokat ebben ne gátolják, azonban e város folytonos rettegésben élt; mit igazol János király 1538. aug. 6-ki rendelete, melyben több városoknak meghagyta, hogy a török elől netalán menekülő szegedieket szívesen befogadják. Majd 1540-ben Buda török kézre kerülvén, a lakosság fé­lelmében a leggazdagabb polgárokból hódoló követséget küldött

Next

/
Oldalképek
Tartalom