Századok – 1878

GYÁRFÁS ISTVÁN: Szeged város tört. írta Varga Ferencz ismertetés 279

TÖRTÉNETI IRODALOM. 283 egy Aszonyszállása nevű — nem puszta. mint szerző mondja, hanem mint az oklevélben áll — kún-szállás a Nagy Kunságban Karczag mellett már az időben fenállott, Szeged városának a Nagy-Kún Aszonyszállására vonatkozó használati jogát annyival inkább nem lehet következtetni, mivel fenmaradt egy 1493. február 8-án Majossán — a mai Kis-Kún-Majsa város — kelt osztály-levél, mely kívülről régi írással: »némely szegedi pusztákról való határlevél« czímet visel, s mely szerint Bárson Tamás és több a Halas székhez tartozó kúnok bírái — comes — és kapitányai királyi rendeletre a majoszállási Majossa testvérek között Ellés — mai dorosmai Üléspuszta, Kempeth — mai Kömpöcz-puszta, Cholyos falu és Aszonyszállása nevű föld iránt törvényes osztályt eszközölvén, erre nézve ez oklevélben ez foglaltatik : »terram vero Azzonzallasa vocatam interim divisimus et abinde sequestravimus ut a parte orientali usque Zegedinum extendens, sepefato Ladislao et Dominico Majossa reliquimus, alteram vero dimidietatem ipsius terre Azzonzallasa a parte occidentali versus Balthazallása extendentem IVlichaeli et Stephano divisimus.« Ez oklevél adatai nyo mán, habár ma e vidéken ily nevű puszta nem létezik, de azér c kiskun Aszonyszállása mai fekvését meghatározhatjuk, mertf ha Szeged és a légi Balta-szálláfa. a mai halati Balola puszta között nyugoti irányban a mai területet megtekintjük, azt látjuk, hogy e kiskún Aszony-szállása a mai majsai Kigyós és Jászberény város tulajdonához tartozó Mérges puszta vidékén feküdt. Bene szállás pedig nem tartozott a szegedi kún puszták közzé, hanem — az oklevelek világos szavai szerint — Beneszálláson lakó Antal deák nevű kún magának Aszony-szállásra nézve adományle" velet eszközölvén, Mátyás ezt megsemmisítette. E rövid kelyreigazító kitérés után térjünk vissza szerző munkájára, ki elmondja 1465-ik év kezdetére hogy Mátyás Szegeden országtanácsot tartott, melyet megelőzőleg 16 ezer frt értékű palástját asz.-dömei egyháznak ajándékozta, sőt egy nagyszerű bazilika és kolostor kir. költségén építését is elrendelte ; szerző szerint ez volt Mátyás utolsó Szegeden léte ; azonban van egy oklevél (Teleky Huny. X. 176 1.), melyet Mátyás 1475. oct. 22-én Szegeden adott ki az iránt, hogy az ő parancsára Kádár Tamás