Századok – 1878

GYÁRFÁS ISTVÁN: Szeged város tört. írta Varga Ferencz ismertetés 279

280 TÖRTÉNETI IRODALOM. régi kőfal alapjában M. Aur. Antoninus görög feliratú római rézpénzeket csoportosan nagy mennyiségben találtak : azon gondolatra kell jönnünk, hogy itt e császár idejében — Kr. u. 161 — 181-ig — valami határerősség vagy telep állott, mely lia nem római gyarmat volt is, de e pénzek kereskedelmi viszonyból kerülhettek ide. Feltűnő, hogy szerzőt mindenre kiterjedő figyelme már csak e lelet nyomán önként nem vezette arra, hogy Szeged roppant határa a Duna-Tiszaközre nyúlván be, e vidéknek a Krisztus utáni századokbani történetéről a régi római és görög írók eléggé emlékeznek, midőn a római császároknak épen a Dunatisza-közti vidéken ez időben lakott sarmata vagy beköltözött jászokkal folytatott véres hadjáratait leírták ; s miután a rómaiak a Duna-Tiszaközön magokat állandóan megfészkelni nem tudták ; azonban mint a szomszéd Kis-Kunságban, úgy hihetően Szeged város területén is előforduló régi pénzek, durva cserép darabok s egyéb leletek más adatok hiányában e vidék régi történelmére nézve némi felvilágosítást nyújtanak: mindezen régi emlékjeleket a történetírónak megszólaltatni s kellő bírálat mellett felhasználni érdekes lett volna. Áttér ezután szerző Etele hunjai korszakára, felemlíti a Szegeddel határos Sövényházán tartott országgyűlést; majd fejtegeti Etele híres királyi lakhelyéről felmerült véleményeket; ezután a gepidák, avarok, bolgárok uralmát röviden felemlíti, kimondva eredményűi, hogy Szeged város keletkezése, nevét századokkal megelőzte. Az Árpádház alatti korszakból c város történelméhez kevés adat maradt fen ; azonban földrajzi kedvező fekvéséből következtetni lehet, hogy e város már a honfoglalás idejében megtelepíttetett, mit igazol az is, hogy 1199-ben mint főesperesi hely, s 1222-ben mint országos sóraktár említtetik; itt utazott át IV. Béla, midőn 1239-ben fényes kísérettel a beköltöző kunok fogadására indúlt. A tatárjárásnál azonban mellőzi szerző annak felemlítését, — M. Akad. Ért. törv. és tört. 1861. II. 307. 1. — hogy, mint egy török krónika írja, Bathu-szi Akdur khán elindulván, Szegedinre szállott vala, hol vele Kajkasz is találkozék. Itt tanács-