Századok – 1878

GYÁRFÁS ISTVÁN: Szeged város tört. írta Varga Ferencz ismertetés 279

TÖRTÉNETI IRODALOM. 281 kozást tartván, fenyegető levelet írtak IV. Bélához, s meg is indúltak a király ellen; — majd a hon ujjá alkotásakor 1247-en IV. Béla Tápé nevű néptelen szomszéd földet e városnak adományozta, s itt veszi kezdetét Szeged emelkedése, mert Buda és Székes-Fejérvárral egyenlő előjogokkal felruháztatott, sőt később III. Endre, I. Károly és I. Lajostól is nyert kiváltság-leveleket, de a melyeknek I. Mátyás 1471-iki oklevele szerint csak emléke maradt fen. III. László nemcsak 1284-ben a Dormán és bolgárok elleni hadjárat alkalmával, hanem — mit szerző nem említ — már 1277. jul. 21. (Rátli m. k. át. I. 27. 1.), a fellázadt erdélyi szászok lecsendesítése idejében Szegeden megfordúlt. A vegyes korszak már sokkal gazdagabb adatokban. I. Károly alatti zavarok idejében László vajda Ottó királyt Szegeden 1307-ben adá át Ugrin mesternek: itt tartatott 1310-ben az országos tanácskozinány, mely a korona visszaadását eredményezte. I. Károly alatt Szeged város oly fejlődésnek indúlt, hogy a király az ország pénzügyei rendezésekor Szegeden is pénzverdét állított, s 1338-ban márkafizetésnél »szegedi pénznem« említtetik ; a király e várost szerző szerint 1315. és 1319-ben, sőt hozzátehetjük a Kállay levéltári adat nyomán, bogy már 1314. januárban is meglátogatta. A szegedi vár hihetően mindjárt a tatárjárás után építtetett, mely 1389-ben mint kir. vár, 1438-ben pedig mint királynéi birtok említtetik, míg nem a mokácsi vész után török kézre jutván, széthányatott. Ezután fölemlíti szerző mint népmondát, hogy I. Lajos alatt a nándor-fejérvári/őrség felmentése végett 40 ezer halász úszott le Szegedről a Tiszán ; erre nézve Szerdahelyi 1770. és Vedres 1799-ki munkáira hivatkozik, kik azonban erre nézve a forrást meg nem nevezték. Ez írók úgy látszik Bombardi Topographiája nyomán indúlták, melynek 1718-ki kiadásában ez adat már említtetik ; szerző azonban a 40 ezernyi számot okadatolva nagyításnak s kibásnak tartja négyezer helyett, Zsigmond korából a városi levéltár 19 darab érdekes oklevelet tud felmutatni, melyek a város birtokai, kereskedelmi viszonyai, annyi oldalról megtámadott rév, vám és vásári helypénz men-