Századok – 1878

GYÁRFÁS ISTVÁN: Szeged város tört. írta Varga Ferencz ismertetés 279

279 TÖRTÉNETI IRODALOM. Szeged varos történet'. írta: Varga Ferencz, gyoroki plébános. Szeged, 1877. 8-r. 231 1. Ára 2 frt 50 kr. Örömmel láthatjuk, hogy hazai monographicus történelmi irodalmunk évenkint mind jobban fejlődik, nemcsak a megyék, de egyes nagyobb városaink monographiái is szaporodnak. Azonban alig vau a városi monographiák között érdekesebb, mint Szeged városáé, nemcsak a kebelében lefolyt egyes események miatt, de főleg azért, mert itt egy tisztán magyar elemekből álló régi kir. várost-találunk, melynek egész politikai életét a legrégibb kor­tól kezdve tiszta magyar hazafiság és nemzetiség kiválóan jel­lemzi; Szeged az ország legnagyobb tiszta magyar városa, s szerző mint e város szülöttje, megfelelt vállalatának. Ezen első kötetben, mely a legrégibb kortól 1542-ig Sze­gednek török iga alá jutásáig terjed, a város jelenlegi fekvése előterjesztése után szerző a Szeged elnevezést bírálati észrevéte­lekkel fejtegeti, s a Szeged nevet tősgyökeres magyar névnek mondja ki, összetéve a Maros és Tisza összeszakadása által ke­letkezett szeg szóból s a főnevet alkató ed ragból. Ezután áttér a város hajdankorára a magyarok bejövete­léig. Itt e város történetét sűrű homály fedi, mert — szerző szerint — a régi görög és római írók, Duna-Tiszaköz első lakóiról mélyen hallgatnak. E vidék első ismert népe a dák vagy géta nemzet volt; majd a leigázott Dáciá.ban római telepek keletkez­tek. Itt a Tibiscum telep iránti véleményeket szerző bírálattal ismerteti s végül kimondja, hogy mivel Tibiscum nem a Tisza, hanem a Temes partján keresendő : ez Szegedre nem vonatkoz­hatik. Azonban nyilvánítja szerző, hogy tekintve e város kedvező földrajzi fekvését, és azt, hogy 1794-ben a város közepén egy 19*

Next

/
Oldalképek
Tartalom