Századok – 1878

KÁROLYI ÁRPÁD: Tököly Sebestyén megszerzi Késmárkot - III. 267

267 TÖKÖLY SEBESTYÉN MEGSZERZI KÉSMÁRKOT. HARMADIK , BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. Sebestyén úr elérte vágyait, bevonúlt Késmárkra, a javak 1583. Szt.-György-napján túl is birtokában maradtak, mert Eubernek nein volt pénze, a mivel fizessen — s ekként állandó tűzhelyet, nyugalmas fészket talált az érdemes exkereskedő neje számára ; nem kellett azt máshol keresnie , sem hazájából kivándorolni. Várúr lőn s mint ilyennek reménye lehetett, ha idő s jó szerencse kedvezend, az ország mágnásai közt helyet foglalni. De az a »fészek« még sem volt oly nyugalmas ; mintha sors üldözné gazdáját, még ekkor sem lehetett sokáig békével. Alig szokta meg az új residentiát, midőn Ruber meghalt, 1584. márcziusában (Késmárk iránti jogait özvegyére s gyermekeire hagyván) — s ez alkalmat Késmárk elfoglalására megragadta — Lasky. Azt már említém, hogy Laskynak Tököly irányában való adósságairól nagyon is furcsa fogalmai voltak. Nemcsak azt jelenté ki már régebben Ruber előtt, hogy ő Tökölynek, mint olyan embernek a ki »roszabb a zsidónál« egy fillért sem fog fizetni; az alkudozások folyamában azt is megírta Rubernek, hogy ám fizessen Ruber Tökölynek a mennyit akar, ő a saját maga által kötött szerződést érvénytelennek tekinti, s csak abban egyezik meg, hogy Ruber a javak zálogbirtokára legyen újólag biztosítva. *) Ezért mindent elkövetett, hogy a késmárkiakat, a x) Lasky német levele 1591. okt. 13. a bécsi áll. levéltárban, (aláírva LASKY, tehát nem Lasko ; igenis latinul : a Lasco.)