Századok – 1878

BOTKA TIVADAR: Millenarium a magyar nemzet államiságának ezer éves fordúlójára - III. 245

262 MILLENARIUM. nem szabad, mit az előadott határok és szomszédságok különbözése is biztosít. Meg kell továbbá jegyeznem, hogy Constantinnak a besenyőkre vonatkozó tudósításai, habár elszórtan kezelve a legteljesebbek s hasonlíthatlanúl több érdeket, tapasztalást, avatottságot tanúsítók, mint a magyar ügyek gyakran félszeg előadása. Ezt előre bocsátván, Constanstin leírójával kezünkben, a besenyők egykori magyar eredetű lakföldét a X. század első felében következő helyeken találjuk : a Dnieperen túl kelet és észak felé négy besenyő törzsnek lakfölde kiterjedett az uzok, kozárok, alánok országáig és Cherzon városáig ; a többi négy törzs lakfölde s birtoka a Dnieperen innen nyugot és észak felé közelített Duna-Bulgáriához s elterült a türkökig, rosszokig s Rossziának adózó vidékéig, magától értetődvén, hogy a turkok alatt Constantin mint másutt, itt is a magyarokat érti. A Dnieperen túl elhelyezett négy besenyő nemzetség nincsen egyenként elsorolva, de a Dnieperen inneni nemzetségnek mindegyike külöu is meg van nevezve, a szomszédságok hozzáadásával ekép : a Giaze-Chopon nemzetség közel esik a szomszéd Bulgáriához, a Charabóié szomszédja felső Rossziának, a Jabdi-Ertemé szomszédja Rosszia alsó vidékének, végre az alsó G-yla nemzetség a türkökhöz esik közel. Ezen kívül még több helyen említi Constantin a besenyők telepeit és szomszédságait, melyek egymást annyira kiegészítik, hogy teljes tájékozást nyújtanak az egykori Lebedia és Etelköz fekvése és határi iránt. Így mondja a császáriíró egy helyen: Besenyőország az uzokhoz es kazárokhoz öt nap, az alánokhoz hat nap, Mordiáboz tíz nap, a rosszokhoz egy nap, a türkökhöz négy nap, a bolgárokhoz fél napi járásnyira van, közelebb esik Cherzonhoz, még közelebb a Bosporushoz. Más helyen Constantinnál ezt olvassuk : tudni kell, hogy a Dnieperen inneni részen, mely a Bulgaria felé néz, a folyó gázlóinál üres várak vannak romokban, neveiket is elősorolja. Ezek kétségtelenül a magyarok birtoklása alatt is már romba lehettek. Ismét más helyen így ír szakadozva Constantin : a besenyők egy része közel esik Cherzon városához ; pár sorral pedig így : a besenyő nép határos Cherzon városával, határos a rosszokkal is, másik része a Dnieper, Neszter és több ottani folyók mellékein tanyázik közel Bulgárországhoz. Még itt sincs vége Constantin föld-