Századok – 1878

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - II.

2 226 A MARTINOVICS-FÉLE ÖSSZEESKÜVÉS. Ez Bacsányi János, a kassai »Magyar Múzeum« szerkesztője, kinek már jeleztük a szabadelvű irány terjesztése körűi kifejtett fáradozásait, és kiemeltük, miként üdvözölte lelkesedéssel a franczia forradalom első diadalait. *) Rokonszenve ezen mozgalom iránt nem csökkent később sem. Ellenkezőleg, mély gyűlölet vert gyökeret lelkében azok irán ,tkik fegyveres kézzel akarták annak útját állani. 1792. júniusban írja »Az európai hadakozásokra« czímű költeményét, mely bíven tükrözi vissza érzelmeit : Szomorú a lelkem. Még alig derüle Víg napom s ím újra homályba merüle. Iszonyú jövendő ! rémítő képzések ! Ah mit hoznak reánk a bús végezések ? A társadalom minden szerencsétlenségeért, a népekre nehezedő minden csapásokért, az uralkodókat vonja felelősségre : »Csalatkozott népek fellázadt vezéri ! Ti miattatok foly ennyi ember véri ! De óli lesz oly idő, mely azt visszakéri, IIa az élet ura munkátokat méri! Nincs Isten ? Nincs a ki vigyázzon reátok, Dühös vakságtokban tán azt gondoljátok? Nem dőlhet le porba, minthogy nincs bírátok, Nemzetek átkával terhelt koronátok ? .. . Tekintsetek körül vakok ! s reszkessetek, Nem állhat már soká megrendült széketek! 2

) Ezen versek, természetesen nem láthattak napvilágot. Kísérletet sem tett közrebocsátásukra. Kéziratban közié bizalmas barátaival, kiket gondos óvatosságra intett.3

) És nem ok nélkül ; mert a »Muzeum«-ban megjelent versei és egyéb czikkei máris nagy vihart támasztottak ellene. A szomszéd Sáros-megye közönsége hívta fel azokra az udvar figyelmét. A király, a cancellária felterjesztése alapján, elrendelte a folyóirat példányainak elkobzását, a censornak, a kinek jóváha-1) L. az első közleményt. 2) Ezen költemény eredetije Aranka levelezései között Gynlay Pál birtokában. Kiadta Toldy P. Bacsányi J. költeményei, áll. 3) Bacsányinak 1793. február 10-éu Arankához intézett levele ugyanott.