Századok – 1878
Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - II.
FRA.KNÓI VILMOSTÓL. 225 November 10-én hat ívre terjedő »retractátiót« szerkesztett. Előrebocsátva, miképen tapasztalta önmagán, hogy »az elbizakodottság és az indulat« mily könnyen tévútra vezeti az embert : felsorolja és tüzetesen czáfolja munkájának mindazon tételeit, a melyek az egyház tanításával összeütközésbe hozták. Végre mindazokat »kikhez szerencsétlen és kárhozatos könyve« eljut, inti, hogy ne hagyják magukat azáltal tévútra vezettetni. Ugyanakkor a prímáshoz is intéz levelet. Atyai keblére borúivá reméli, hogy oly kegyelmes fogadtatásra fog nála találni, mint az evangéliumi tékozló fiú atyjánál. »Térdre omolva« köszöni atyai gondoskodását, a mely szerint őt, méltatlan papját, az igazság útjára visszavezetni iparkodik. Felhatalmazza, hogy retractátióját tetszése szerint használja fel. Végül felkéri, eDgedje meg, hogy most már visszatérhessen házához, hová beteg anyja és zilált gazdasági viszonyai sürgetően hívják.1 ) A prímás, egész komolyan vette Verseghy nyilatkozatait. Az őszinte öröm hangján jelenti be a történteket a helytartó-tanácsnak ; elmondja, hogy ő soha sem esett kétségbe Verseghy felett; elismeréssel szól tehetségeiről, képzettségéről és szorgalmáról , végre kilátásba helyezi, hogy neki egyházmegyéjében megfelelő alkalmazást fog adni, nehogy a terhes könyvvizsgálói tisztet kelljen elfogadnia.2 ) Ezt a király is helyesléssel tudomásúl vette, és Verseghyt a prímásnak figyelmébe ajánlotta.3 ) Azonban mikor a leirat a prímás kezei közé jutott, Verseghy már rég megfeledkezett volt fogadásáról, és újra a franczia forradalom eszméinek hírnökévé szegődött. Egy másik magyar író is, ki évek óta ugyanazon eszmék szolgálatának szentelte tollát, és később ugyanazon összeesküvés tagjai közé számíttatott : még súlyosabb következményű üldözéseknek volt kitéve. *) A ke't irat egykorú másolata ugyanott. 2) A prímásnak 17 93. decz. 23-iki felterjesztése ugyanott. — Verseghy pedig deczeinber 3-án jelenté be a helytartótanácsnak, hogy »testi és lelki ereje teljesen meg lévén törve« visszavonja korábbi kérvényeit. 3) Az 1794. febr. 6-án kelt k. leirat az országos levéltárban.
