Századok – 1878

FRAKNÓI VILMOS: Martinovics és társainak összeesküvése - II. 115

142 A MARTINOVICS-FÉLE ÖSSZEESKÜVÉS. illenék a te nyughatatlan agyvelődre, kegyetlen és embertelen Zápolya!«1

) E szerint Laczkovics a nemzeti királyság eszméjeért egyáltalán nem tud lelkesedni. Az ausztriai házból származott királyok uralkodása alatt felszaporodott nemzeti sérelmek sem képesek a nemzet ügye iránt érdeklődésre bírni. A Bocskay és Bethlen-féle mozgalmakban »pártoskodást« lát. II. Ferdinándot ellenben dicsőíti. »Az ajtatosság, — úgy mond — a helyes kormányozás, a kért bölcs tanács, és bátor nagy szív voltak királyi trónusának támaszi, hogy oly sok rettenetes szélvészek közt el nem dűlt.« 2

) A Leopold alatt uralomra jutott reactió ellen sincs szigorú szava. Legfölebb annyit mond, hogy »keményen bánt Leopold ismét a pártosokkal, elfelejtkezett arról, hogy a kegyetlenség fegyvere nem fog rajtok.«3) A király személyéről pedig hangsúlyozza, hogy »örök dicséretet és nagy nevet érdemel.«4

) Általán minél közelebb jő a saját korához, annál melegebb hangon szól a királyokról, különösen »a felséges szép ifjú amazon«-ról Mária Teréziáról; dicsőítve a magyarokat, kik ellenségeit leverték, a minthogy mindig védik az erőtlent. »Ez a szép erkölcs — úgy mond — a szelid vadak királyáé az erős oroszláné, és még az anglusoké s a magyaroké.«6) De legtovább időz József császár reformjainak előadásánál és legnagyobb magasztalásait azoknak tartja fenn ; sajnálkozva afelett, hogy nem hajtotta végre sok »fejedelmirendeléseit.« »A nemesek — úgy mond — kik valóban nemesek, kiket nemcsak haszontalan születés, hanem az ész és a szép erkölcs megnemesített, ezek megsiratták II. Józsefet . . . Megsiratták paraszt jobbágyi, mint hajdan I. Mátyást. Ezek felásnák földből újjaikkal csontjait, és azok porából Fénikssel újra teremtenék II. Józsefet, mert ez is újra teremteni igyekezett őket.«0) 1) 121. 1. — 2

) 137. 1. — 3

) 147 1. — 4

) 148. 1. — 5

) 161. 1. — 6

) 177. 1.