Századok – 1877
CZOBOR BÉLA: Magyarország középkori várai - II. 704
CZOBOR BÉLÁTÓL. 709 A középkori várak berendezése és részei. A várak erődítési berendezése kezdetben igen egyszerű volt. Mindössze körülbelül a következő alkatrészekből állott : kerítés, egy torony, lakház és — ha ugyan a földrajzi fekvés megengedte — a kerítés körül egy mély árok, reászolgáló vonóhíddal, mely egyúttal az erőd kapuja gyanánt szolgált.1) Idővel belátták, hogy ily erődítési szerkezet mellett a várőrsége nem soká tarthatja magát, mert a várkerítés elfoglalása után, a védők számára menedékhelyül csupán a torony maradt, mely szűk volta miatt míg egyrészt nem sok harczost fogadhatott magába, másrészt a szabadabb működést is akadályozta. Jónak látták tehát a várfalakat, árkokat és sánczokat egymástól bizonyos mérsékelt távolságban megkettőztetni, ami által mintegy vár létesült a várban. Most már nagyobb feladat volt az erőd bevétele, mert az őrség visszaszoríttatván az elő- vagy külső várból, még mindig nem volt kényszerülve a toronyba menekülni ; ez csak a belső vár tarthatatlansága esetetében történt. — Az ily szukezetű vár tehát két részből, külső és belső várból állott. A külső vár sokkal terjedelmesebb volt a belsőnél, itt állottak az őrség és egyéb várnépség lakházai, az istállók és gazdasági épületek, várkert stb. Miután a vár e része volt a legtágasabb, itt szokták tartani a fegyvergyakorlatokat és tornaünnepélyeket. Az egészet hatalmas bástya — néha mély árok és magas földsáncz is — körítő. E külső vár szívét a belső vár képezte. Nem annyira terjedelmes, mint jól megerősített, bástyákkal övezett helyiség volt ; magában foglalta a várnép végső menhelyét az őrtornyot, továbbá a vár urának lakását, a vendégek számára berendezett lakosztályokat, kápolnát, lovagtermet, kincstárt, kutat (vízfogó medenczét), börtönt stb. x) Caumont »Abécédaire ou rudiment d’archéologie. Architecture civile et militaire. 3. kiadás, Caen, 1869« czimü munkája 393. lapján egy ily egyszerű vár rajzát adja.
