Századok – 1877
CZOBOR BÉLA: Magyarország középkori várai - II. 704
710 MAGYARORSZÁG KÖZÉPKORI VÁRAI A külső és belső vár közt v o n ó h í d o n történt a közlekedés. A vár ura családjával együtt a főtéren álló lakházat foglalta el, mellette volt a lovagterem és várkápolna. A börtön a torony legalsó helyiségében volt ; a toronyőr pedig legfölül a környéken végbemenő mozzanatokra ügyelt, a vár urát mindenről tudósította s parancsait előre megállapított jeladással, tárogatóval vagy kürttel hirdette a vár őrségének és egyéb népségének. A nevezetesebb épületekről, minők az őrtorony, v á r k áp o 1 n a és lovagterem, alább külön fogunk szólani : lássuk most a középkori várak építészeti alaptervezetének és berendezésének könnyebb megértése és áttekintlietőssége czéljából az ide mellékelt, rendelkezésünkre álló tornai vár (1. ábra) alaprajzát. E vár1) Torna városától északnyugati irányban egy meredek, különálló mészkő szikla-hegyen emelkedik. Ma már romjaiban hever. Föl a várba egy a sziklába vágott kanyargás út (U) vezet, mely a vár délnyugati és egész nyugati részét megkerülvén, a főajtóig (D) nyúlik, melyből előbb egy előudvarba, majd E kapun G sikátorba (Ztcivgcr) juthatni. E körülbelül másfél öl széles fedetlen helyiség a főépületet minden oldalról körül övezi s úgy látszik, itt ez pótolá a nagyobb terjedelmű váraknál előfordúló e 1 ö vagy külső várat. Könnyebb védhetés czéljából az ábránkon G, c‘ c"-vel jelölt kisebb kapuzatok készültek, melyek a sikátor helyenkinti védelmét igen elősegítették s valószínűleg ezeken keresztül lehetett a vár belső udvarába (H) hatolni. Lássuk most az erődítési technikát. Sáncz-árkokkal nem találkozunk, ezt feleslegessé tette a vár meredek földrajzi fekvése. Míg a vár délkeleti oldalát a megmászhatlan sziklatömeg biztosan megvédette, erősebb tornyok helyett elégnek látszott ]) A hagyomány szerént B e b e k Simon, vagy B c L e k Máté építette a XIII. században. Mint vár legelőször László király idejében egy 1279. évi okmányban fordul elő. (V. ö. Hazai Okmánytár III. 32.) Lerontatott lG85-ben Lipót parancsára. — Rajzát és leírását Mysk o v s z k y lír fölvételei után közöljük. (V. ö. Arcliacologiai közlemények. 1873. IX. k. 2G—33. 1.
